[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Németországban 2000 év európai kultúrtörténet hagyott nyomot. Alig akad még egy ilyen ország, ahol egy területen belül ennyi egyedülálló természetalkotta és kulturális helyszínnel találkoznánk. Mesés várak és pompás kastélyok, misztikus erdők és csodás hajókirándulások, szabadidő és témaparok, elegáns városok kiemelkedő kulturális ajánlattal, tradíciók, fesztiválok és ünnepek mindez hatalmas vendégszeretettel fűszerezve.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Kora középkor

A germán népek beözönlése után a mai Németország területén számos kisebb-nagyobb területű, ám rövid életű királyság alakult. A türingiai királyság a Duna vidékétől az Elba folyó folyásának vidékéig terjedt legnagyobb kiterjedése idején, azonban az egyébként szervezetlen birodalom hamarosan összeomlott, és Türingia az egyik legtagoltabb, legtöredezettebb terület volt a német történelem folyamán. Töredezettségét a német egységig megőrizte. A szászok, kiknek a kora középkorban az Elba folyása mentén, ill. a mai Szászország területén volt központjuk, a frank hódoltságig megőrizték pogány életmódjukat, és törzsi szervezettségüket. Az északi területeket, a későbbi Brandenburg, Mecklenburg és Pomeránia területeit csak a későbbi évszázadok során népesítették be német nyelvet beszélő népcsoportok. Az ezredforduló környékéig ezek a területek határőrgrófságok voltak, melyek határvédelmi feladatokat láttak el. A birodalom déli része, főleg Bajorország a IX. és X. század folyamán a magyar kalandozásoktól szenvedett, míg a Rajna menti kereskedővárosok ugyanezen időszak alatt a viking támadások elhárításán fáradoztak. Nagy Károly császárrá választása után a megszervezett Frank Birodalom központját Aachen városában rendezte be. Károly halála után a birodalom felbomlott, testvérei azt három részre osztották, a középső, lotaringiai részt azonban a következő évszázadokban elnyelte a nyugati és keleti államalakulat. A keleti államalakulat, a Keleti-frank Birodalom képezte alapját a későbbi Németországnak.

[LAP TETEJÉRE]

Német-római birodalom

A középkori német birodalom a Nagy Károly által 800. december 25-én alapított Frank Birodalom 843-as megosztásából származik, és különböző formákban 1806-ig állt fenn. Területe Dániától a mediterrán partvidékig terjedt. Ezt gyakran említik Német-római Birodalom néven, hivatalos neve 1448-tól a Német Nemzet Szent Római Birodalma. Ez a cím nem vonatkozott a fentebb írt teljes területre. Az Ottók császársága alatt (919-1024) Lotaringia, Szászország, Frankföld, Svábföld, Thüringia és Bajorország hercege állandósította hatalmát, és ezen régiók német királyát koronázták császárrá 962-től. A száli dinasztia alatt (1024-1125) a Német-római Birodalom kiterjedt Észak-Itáliára és Burgundiára, de ezek a területek elvesztek az invesztitúraharc alatt. A Hohenstaufen császárok alatt (1138-1254) a német fejedelmek kiterjesztették befolyásukat dél és kelet felé szlávok lakta területekre. Az északnémet városok a virágzó Hanza-szövetség tagjai lettek. Az 1356-os Aranybulla volt a császárság alkotmánya feloszlásáig. Eszerint a császárt a császárság hét leghatalmasabb fejedelme és érseke választotta, a választófejedelmek. A XV. század elejétől kezdve a császárokat csaknem kivétel nélkül az osztrák Habsburgok közül választották. Luther Márton szerzetes 1517-ben írta meg 95 pontját a búcsúcédulák árusításáról és a hit általi megigazulásról. Ezzel kezdődött a reformáció, melynek néhány év alatt a birodalomban is számos híve lett. 1530-ra, az augsburgi birodalmi gyűlésre a lutheri irány hívei összeállították az Ágostai hitvallást, és a császár előtt fel is olvasták. Ezt követően sok német államban megszervezték az e hitvalláson alapuló evangélikus egyházat. A vallási viták viszont belháborúhoz vezettek, melyeknek első szakaszát az 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke zárta le. A felekezetközi harcok a harmincéves háborúban (1618-1648) újultak ki, ami súlyos pusztítást okozott német földön. A német államok lakossága egyharmaddal csökkent. A vesztfáliai béke (1648) véget vetett a német államok vallásháborúinak, de a birodalom a gyakorlatban számos független fejedelemségre esett szét. 1740-től kezdődően az osztrák Habsburg-dinasztia és a Porosz Királyság vetélkedése nyomta rá bélyegét a német történetre. 1806-ban a napóleoni háborúk következtében a birodalmat feloszlatták.

[LAP TETEJÉRE]

Napóleontól a német egységig

Bonaparte Napóleon bukása után 1814-ben összehívták a bécsi kongresszust és megalapították a Német Szövetséget (Deutscher Bund) 39 független állam részvételével. A felemelkedőben lévő liberális mozgalom tagjai a birodalom egységének helyreállítását és szabadságot követeltek. Erre a válasz az elnyomás új hulláma volt Metternich osztrák államférfi vezetésével. A német vámunió, a Zollverein a német államok gazdasági egysége felé vezetett. Ekkoriban sok német számára a francia forradalom eszméi voltak a mérvadók, a nacionalizmus egyre erősebb lett, különösen a fiatal értelmiségiek körében. Ezt a mozgalmat jelképezték a fekete, vörös, arany színek, amelyek ma a nemzeti színek. Az Európán végigsöprő forradalmi hullám hatására 1848-ban a német államokban is forradalmak törtek ki értelmiségiek és közéleti személyiségek vezetésével. Az uralkodók kezdetben engedtek a forradalmi liberális követeléseknek. IV. Frigyes Vilmos porosz királyt császárrá választották, de valóságos hatalom nélkül. Ő visszautasította a koronát és az alkotmányjavaslatot, ami a liberális mozgalom átmeneti hanyatlását váltotta ki. 1862-ben Poroszországban katonai reformot hajtottak végre. Ekkor nyílt konfliktus tört ki I. Vilmos porosz király és az egyre liberálisabb parlament között. A király porosz miniszterelnökké Otto von Bismarck herceget nevezte ki. Bismarck miniszterelnöksége alatt Poroszország győztes háborút vívott Dániával 1864-ben. Poroszország győzött az 1866-os osztrák-porosz háborúban is és ezután Bismarck létrehozta az Északnémet Szövetséget Ausztria kizárásával. Ezzel a korábbi vezető német állam kiszorult a többi német állam ügyeiből.

[LAP TETEJÉRE]

Német Császárság

A Németországnak nevezett modern nemzetállam 1871-ben alakult a korábbi német államok egyesítésével. A Német Császárság legnagyobb alkotórésze a Porosz Királyság volt. Miután Franciaország vereséget szenvedett a porosz-francia háborúban, a Német Császárságot 1871. január 18-án Versailles-ben kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztiából került ki a császár, akinek a fővárosa Berlin lett. A császárság egyesítette az összes korábbi német államot Ausztria kivételével ("kisnémet" megoldás). 1884-től kezdődően Németország Európán kívüli gyarmatokat is szerzett. Az alapítás korát Németország egységesítése követte. I. Vilmos császár külpolitikai célja Németország nagyhatalmi helyzetének biztosítása volt szövetségek kötésével, Franciaország diplomáciai elszigetelésével és háborúra való készülődéssel. II. Vilmos uralma alatt Németország az európai nagyhatalmak egyike volt, imperialista külpolitikát folytatott, ami a szomszédos országokkal megrontotta a viszonyt. Németország korábbi szövetségesei elhidegültek tőle, új szövetségeseket meg nem talált. Közben Franciaország és Nagy-Britannia egymás közti kapcsolatait új alapokra helyezte az antant-szerződéssel, Franciaország Oroszországhoz fűződő kapcsolatai erősödtek. Ausztria-Magyarországtól eltekintve, Németország egyre jobban elszigetelődött. A német imperializmus Európán kívül is megjelent és a többi európai hatalommal együtt részt vett Afrika felosztásában. A berlini konferencián osztották fel Afrikát az európai hatalmak. Németországnak jutott Német Kelet-Afrika, Délnyugat-Afrika, Togo és Kamerun. Az Afrikáért történő versenyfutás fokozta a feszültséget az európai nagyhatalmak között és az egyik oka volt a I. világháborúnak. 1914. június 28-án meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és kirobbant az I. világháború. Minden idők legvéresebb háborújában Németország a központi hatalmak egyikeként vereséget szenvedett az antanttól. 1918 novemberében forradalom tört ki Németországban, II. Vilmos császárt és az összes fejedelmet lemondatták. A háború végén a fegyverszünetet november 11-én, a békét Versailles-ben 1919 júniusában írták alá. A béketárgyalásokról kizárták a központi hatalmakat. Korábbi háborúk végén nem volt szokás a vesztes kizárása a béketárgyalásról. A béke megalázó feltételeket is tartalmazott, ezeket gyakran felemlegették, amikor később a nácizmus terjedt az országban.

[LAP TETEJÉRE]

Weimari Köztársaság

Az 1918 novemberi német forradalom győzelme után kikiáltották a köztársaságot. A weimari alkotmányt 1919. augusztus 11-én írta alá Friedrich Ebert köztársasági elnök, ezzel lépett hatályba. A Német Kommunista Pártot 1918-ban alapította Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht. 1919 januárjában alapították a Német Munkáspártot, ebből lett később a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt, közismert nevén a náci párt. A nagy gazdasági világválság hatásai következtében, valamint a megalázó versailles-i békerendszer, a gyors egymásutánban egymást váltó gyenge kormányok miatt a német tömegek szemében a parlamentáris demokrácia tekintélye megrendült. Ehhez hozzájárult a különböző jobboldali csoportok (monarchisták, népiesek és nácik) által széles körben terjesztett hátbadöfés-legenda, amely szerint Németország az I. világháborút nem a harctereken vesztette el, hanem a forradalom miatt. Másik oldalról a radikális baloldaliak, kommunisták, a Spartakusz Szövetség tagjai elvetették a tőkések uralmát és tanácsköztársaság kikiáltására törekedtek. Különböző pártmilíciák alakultak, politikai gyilkosságok ezreit követték el. Ezek a milíciák nyilvánosan megfélemlítették a szavazókat, akiket egyébként és félelemben tartott a magas munkanélküliség és a szegénység. Sikertelen kormányok sora után Paul von Hindenburg elnök alternatívát keresett, és jobboldali tanácsadói javaslatára 1933. január 30-án kinevezte Adolf Hitlert Németország kancellárjává.

[LAP TETEJÉRE]

Harmadik Birodalom

1933. február 27-én leégett a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) épülete. Ekkor rendkívüli állapotot hirdettek és hamarosan felszámolták az alapvető demokratikus jogokat. A felhatalmazási törvény nyomán Hitler kormánya kezébe került a teljes törvényhozó hatalom is. Ezellen csak a Szociáldemokrata Párt szavazott; a kommunisták már nem voltak képesek az ellenzésre, mert képviselőiket addigra már meggyilkolták vagy bebörtönözték. Németország centralizált totalitárius egypárti állammá alakult. Az ipart kvótákkal és előírásokkal szigorúan szabályozták, a gazdaságot felkészítették a háborúra. 1936-ban német csapatok szállták meg a demilitarizált Rajnavidéket, Neville Chamberlain brit miniszterelnök megbékítési politikája hatástalannak bizonyult. 1938-tól Hitler Nagy Németország létrehozására törekedett. A kétfrontos háború megelőzésére megkötötte a Molotov-Ribbentrop paktumot a Szovjetunióval, de ezt a paktumot később Németország felrúgta. A nacionalizmus, militarizmus és területi viták fokozták a feszültséget. 1939. szeptember 1-jén Németország villámháborút indított Lengyelország ellen, két nappal később hadat üzent Németországnak Nagy-Britannia és Franciaország. Ezzel megkezdődött a II. világháború, amelynek kezdetén Németország gyorsan uralma alá hajtotta Európa nagyobbik részét. 1941. június 22-én Hitler megszegte a Szovjetunióval kötött szerződését, a keleti frontot megnyitva megtámadta Szovjetuniót. A Pearl Harbour-i amerikai támaszpont elleni japán támadás után nem sokkal Németország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Bár kezdetben a német csapatok gyorsan nyomultak előre Szovjetunióban, a sztálingrádi csata a háború fordulópontja lett. Ettől kezdve a német csapatok visszavonultak a keleti fronton. A nyugati fronton a szövetséges csapatok normandiai partraszállása jelentette a háború fordulatát. Ettől kezdve a szövetségesek gyors iramban nyomultak Németország felé. Végül Németország vereséget szenvedett. Miután a Vörös Hadsereg elfoglalta Berlint, 1945. május 8-án a német csapatok feltétel nélkül kapituláltak.

[LAP TETEJÉRE]

NSZK és NDK

Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezet 1949. május 23-án egyesült és létrehozta a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben "Nyugat-Németország" és "Kelet-Németország" volt, Berlin részei pedig "Nyugat-Berlin" és "Kelet-Berlin". A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kijelentette, hogy Bonn csak ideiglenes főváros, egyszer megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság. Nyugat-Németországban parlamentáris demokrácia épült ki szociális piacgazdasággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal szövetkezett. Az 1950-es évek elejétől tartós gazdasági növekedés indult (német gazdasági csoda). 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz és 1958-ben az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja lett. A határ túloldalán Kelet-Németországot kezdetben megszállva tartotta a Szovjetunió, majd 1955 májusától szövetségesként volt jelen. Autoriter ország volt szovjet típusú gazdasággal. Sok polgára Nyugatban látta a politikai szabadság és a gazdasági virágzás hazáját. 1961-ben felépítették a berlini falat, hogy megakadályozzák a szökést Kelet-Németországból Nyugat-Németországba. Ez a lépés lett a hidegháború szimbóluma. A két Németország közötti feszültség jelentősen enyhül az 1970-es évek elejétől Willy Brandt nyugatnémet kancellár keleti politikája következtében, amely magában foglalta Németország II. világháborús területi veszteségeinek tényleges elismerését. Miután a keletnémet kormány kénytelen volt szembesülni azzal, hogy egyre több keletnémet szökik nyugatra Magyarországon át, az 1989. nyári tömegdemonstrációk után november a keletnémet hatóságok feloldották a lakosságot sújtó utazási korlátozásokat. Bár az eredeti szándék a z NDK-ra nehezedő nyomás csökkentése volt, a határok megnyitása felgyorsította a keletnémet reformfolyamatot. Egy évvel később 1990. szeptember 12-én megkötötték a "kettő plusz négy szerződést" a két német állam a a megszálló hatalmak között. A szerződés értelmében a négy megszálló hatalom lemondott minden, a győzteseket megillető jogról és Németország visszanyerte teljes függetlenségét. 1990. október 3-án Németországot ismét egyesítették. A 2004. március 10-én elfogadott Bonn-Berlin törvény értelmében az egyesített állam fővárosa Berlin lett, míg Bonn megőrizve különleges helyzetét szövetségi állam lett, és ott maradt néhány szövetségi minisztérium. A kormány költözése 1999-ben fejeződött be.

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Berlin

Tegnap Poroszország fővárosa és a 20-as évek kulturális nagyvárosa - napjainkban új színekben pompázó főváros - a Reichstag lélegzetelállító építészetével. Berlin ismét feltörőben van. Aligha akad még egy olyan város, melyet a történelem és a változások ilyen mértékben alakítottak volna, mint Berlint.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Alexanderplatz

A város legismertebb tere. A város központját képezi, ám gyakorlatilag egy személytelen, szürke betontér a '60-as évek NDK-s épületeivel körbeépítve. "Alexanderplatz"-nak 1805-ben nevezték el I. Sándor orosz cár tiszteletére, berlini látogatása alkalmából. A századfordulón a bevásárlások és az éjszakai élet központja volt, híressé mégis Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz c., 1929-ben megjelent regénye tette. A II. Világháború után a szinte teljes pusztulásból az 1960-as évek szellemében épült újjá. Itt található még a világ összes nagyvárosának helyi idejét mutató, híres, impozáns Világóra (Weltzeituhr), valamint a Kaufhof ház előtti, graffitivel díszített Barátság Szökőkút.

Megközelítés: Alexanderplatz 1, 10178 Berlin-Mitte; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

Brandenburgi-kapu

A Brandenburgi kapu Berlin központjában helyezkedik el, korai klasszicista építmény, 1788/89 és 1791/94 között építette Karl Gotthard Langhans. A német főváros és egyben egész Németország jelképe. Mögötte vonult végig a berlini fal 1961-től (a lezárt zóna közepére került), így gyakorlatilag a határt jelentette Kelet- és Nyugat-Berlin között és ezzel együtt a Varsói Szerződés országai és a NATO között. Az újraegyesítésig a hidegháború szimbóluma volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének jelképévé vált. Nem egyszerűen kapu, hanem egy ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat, melynek homlokzatát Eiréné, a görög békeistennő képmása díszíti - hiszen eredetileg "a béke kapuja" lett volna. A II. Világháborúban súlyos sérülések érték, de 1957-59. majdnem eredeti formájában sikerült újjáépíteni: Kelet-Berlin városi tanácsa a felállítás előtt levétette róla a porosz militarizmus szimbólumának tekintett sast és vaskeresztet, amiket aztán 1991-ben kapott vissza. Magassága 26 méter, szélessége 65,5 méter, mélysége 11 méter. Anyaga homokkő, melyet az athéni Akropoliszban látható Propylaia mintájára alakítottak ki. 5 kapunyílásán (melyek közül a középső szélesebb a többinél) felül 2 kapuháza is van. Összesen 12, egyenként 15 méter magas dór oszlopának törzse ión stílusú. Az attikát és a kapunyílások belsejét többek közt Héraklész munkáit ábrázoló domborművek díszítik. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek. A kapu tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén (a quadrigán) a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő (Niké) ékesíti, bronzba öntve, mely Johann Gottfried Schadow 1793-as munkája. 1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.

Megközelítés: Pariser Platz 1., 10117 Berlin-Mitte; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal (elővárosi gyorsvasúttal), ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeum-sziget

Az itt álló múzeumok 1830-1920. épültek. A Régi Múzeum (Altes Museum) készült el elsőként, aztán az Új Múzeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), ezt követően a Bode Múzeum (Bodemuseum) 1904-ben, végül pedig a Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A II. Világháború utáni újjáépítést Ludwig Justi, a Nemzeti Galéria egykori vezetője irányította.

Megközelítés: Am Lustgarten 1, 10117 Berlin-Mitte; S-Bahn: S1, S2, S5, S7, S75, S9, metró: U6, vonat: 12, busz: 147, a Friedrichstr. megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

Altes Museum

A 19. század elején a német polgárság egyre öntudatosabb lett és így került a figyelem középpontjába az az elgondolás, hogy a majdnem teljesen hozzáférhetetlen nemesi magángyűjtemények helyett olyan múzeum épüljön, amely mindenki számára látogatható, ezzel műveltséget biztosítva a polgároknak is. A felvilágosult porosz király, III. Frigyes Vilmos is ezt a Humboldt-féle elgondolást vallotta és megbízta Karl Friedrich Schinkelt, hogy múzeumot tervezzen a királyi műgyűjtemények számára. A király - amint azt egy 1841-ben kelt rendeletben kinyilvánította - a Spree-sziget egészét a művészetnek és tudományoknak szentelt szabad várossá akarta átalakítani. A király által felállított bizottság úgy határozott, hogy az alapítandó múzeumban csak magas művészetet szabad kiállítani. Az akkori felfogás szerint ezzel kizárták a néprajzot, a történelem előtti kort, illetve a Közel-Keleten kiásott műkincseket, amelyeket a Monbijou-kastélyba szállítottak át. A nemzetiszocializmus időszakában a Régi Múzeum kulisszaként szolgált a propagandarendezvényekhez, amelyeket részben magában a múzeumban, részben az előtte elterülő parkban tartottak. A második világháború során a Régi Múzeum is súlyosan károsodott. 1951-1966 között Ludwig Justi igazgatósága idején elsőként épült újjá a sziget múzeumai közül, Hans Erich Bogatzky és Theodor Voissen szakmai irányításával, szem előtt tartva a korhűséget. Végleg megsemmisült azonban a Schinkel által javasolt, Peter Cornelius által készített freskók, amelyek az előtérben és az oszlopcsarnok hátsó falán álltak. A rotunda színes festését a következő restaurálásnál, 1982-ben állították helyre Schinkel tervei alapján. A földszinten elhelyezett, belső udvarra néző kiállítótermek tetőzetét valamint a hajdani átjárót az Új Múzeum felé nem építették újjá.

[LAP TETEJÉRE]

Új Múzeum

Az Új Múzeum jelenleg újjáépítés alatt áll. A 2009-re tervezett újranyitást követően itt lesz majd az Egyiptomi Múzeum és Papíruszgyűjtemény helye, köztük Nofretete híres mellszobrával és más Ekhnaton korából származó műtárgyakkal. Ehhez csatlakozik még a kőkorszakból és későbbi korokból származó gyűjtemény egy része is.

[LAP TETEJÉRE]

Pergamon Múzeum

Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma. Az 5 múzeum közül ez a legnagyobb. 20 évig épült, Alfred Messel tervei alapján, klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Berendezni a nehéz terepviszonyok, az I. Világháború és a gazdasági világválság miatt kb. 30 évig tartott; 1930-ban nyílt meg. Felállítása az egyre sikeresebb elő-ázsiai feltárások vált szükségessé, melynek eredményei (a kiásott műkincsek) az épület elkészültéig a Régi Nemzeti Galéria mögötti ideiglenes épületben kaptak helyet. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon-oltárról kapta. A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. A benne őrzött építészeti műalkotások a világ egyik első műemlékmúzeumává tették. Az elő-ázsiai gyűjtemény legkülönlegesebb részlege a babiloni feltárásokat bemutató termek az őket összekötő, a babiloni búcsújárók útját i.e. 580. k.-ről idéző, csodálatos, egyedi faldíszekkel díszített folyosóval, ami a híres Istár kapuhoz vezet. Ez a kapu az ókori Kelet egyik legmonumentálisabb építménye. A gyűjtemény többi termére is az ilyen különleges faldíszek jellemzők. Az ókori gyűjtemény első számú látványossága a már említett, i.e. 170. k.-ről származó, 1880-as években feltárt, háromszintes Pergamon-oltár mozgalmas jeleneteivel, az épület legnagyobb, felülről megvilágított termében. Ezen kívül még sok, az antik görög, hellenisztikus és római korból származó épületmaradvány és szobrászati remekmű is megtekinthető itt. Az iszlám gyűjtemény legértékesebb műemléke a msattai kastély falmaradványa, melyet a szultán ajándékozott Berlinnek 1903-ban. A kastély 743/44-ben épült a Holt-tengertől keletre mészkőből, állat- és növénymotívumokkal hihetetlenül telezsúfolva. A bombázások során nagyrészt elpusztult és csak évekig tartó restaurálás után kerülhetett újra helyére. Figyelemre méltó még a részleg gazdag szőnyeggyűjteménye, valamint a perzsa és indiai miniatúrák és a páratlan szépségű Aloppo-szoba az Ezeregyéjszaka hangulatával. Az 1907-ben, Bode által alapított kelet-ázsiai gyűjtemény központjában ma kínai kerámiák foglalnak helyet. Az összképet jade-faragványok, selyemhímzések és porcelántárgyak teszik teljessé. A japán művészetet színes fametszetek képviselik.

[LAP TETEJÉRE]

Alte Nationalgalerie

A Galéria a XIX. század (1789-1914) festőinek alkotásait őrzi, valamint időszaki kül- és belföldi modern kiállításokat is rendez. De nemcsak festményeket, hanem szobrászati alkotásokat is gyűjt. Olyan műkincsekkel büszkélkedhet, mint Paul Cézanne, Auguste Rodin, Francisco de Goya, Edgar Degas, Lovis Corinth és Georg Kolbe művei, Ernst Barlach, Rudolf Belling, Oskar Kokoschka és Käthe Kollwitz alkotásai, vagy Adolph Menzel és Munkácsy Mihály tanítványának, Max Liebermann-nak festményei, valamint Johann Gottfried Schadow és Christian Daniel Rauch szobrai. Kaspar David Friedrichnek külön nagyterme van. Sok XX. századi festmény átkerült az Új Nemzeti Galériába. Az állandó kiállítás egy kabinetjét múzeumtörténeti bemutatóteremnek rendezték be.

[LAP TETEJÉRE]

Checkpoint Charlie

A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a Vasfüggöny berlini szakaszán. A Berlin szovjet szektorába eső Mitte, és az amerikai szektorba eső Kreuzberg kerületeket összekötő Friedrichstraße és az azt metsző, a szektorhatáron futó Zimmerstraße kereszteződésétől pár méterre délre, az amerikai szektor területén állt szolgálatban 1945 és 1990 között. A szovjet és az amerikai szektorok később országhatárrá (sőt világrendszerek határává) alakult határvonala (átszelve a Friedrichstraßét) ezen a szakaszon a kelet-nyugati irányú Zimmerstraße déli oldalán álló házak homlokzata és a járda találkozásánál húzódott, ami érdekes helyzeteket teremtett. Pl. a Checkpoint Charlie tőszomszédságában, a keresztezés sarkán mindmáig álló, ismert Café Adler sarokház-épülete pontosan a határvonalra esett, így ha a kávéház Zimmerstraßéra néző ablakain valaki kihajolt, akkor gyakorlatilag "behajolt" az NDK-ba.

[LAP TETEJÉRE]

Reichstag

Eredetileg is parlamentnek épült, a Német Birodalom parlamentjének, 1884-94; Paul Wallot tervezte neoreneszánsz stílusban. A korinthoszi oszlopokkal díszített nyugati bejárat fölé 1916-ban helyezték a "Dem Deutschen Volke" ('A német népnek')-feliratot. Itt, az erkélyről kiáltotta ki Philipp Scheidemann a Weimari Köztársaságot 1918-ban. 1933 februárjában az épület leégett (innen származik a mondás, hogy "Ég, mint a Reichstag.") - ez sokak és a nácik szerint a kommunisták műve volt, mások szerint pedig a náciké, hogy lejárassák a kommunistákat. A tűz után helyre sem állították, a háború alatt légvédelmi ütegeknek adott helyet - ezért és szimbolikus jelentősége miatt is a szövetségesek előszeretettel bombázták. A felújításról 1956-ban döntöttek, ami 1961-64. Paul Baumgarten tervei alapján részben meg is történt; ezután kiállításoknak, társadalmi eseményeknek adott otthont. Itt tartották az újraegyesítési ünnepséget is 1990-ben; és a törvényhozásnak az épületbe költözése szintén szimbolikussá vált, ami a Forster-féle felújítással (aminek során az épületet szinte teljesen, az utolsó tégláig kicserélték) válhatott valóra.

Megközelítés: Platz der Republik 1., 11011 Berlin-Tiergarten; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal, ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.

[LAP TETEJÉRE]

Gendarmenmarkt

Berlin és egyben Európa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1688-ban épült, J. A. Nering tervei alapján. A hidegháború alatt Platz der Akademie volt a neve, de 1991. óta újra régi nevét viseli, ami az 1700-as évekből ered, amikor a tér csendőrök hadiszállása volt. Manapság a téren és környékén sok, színvonalas étterem várja a vendégeket, amelyek hozzájárulnak egyfajta sajátos hangulathoz. A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Székesegyház. Az utóbbi időben csak a Francia Székesegyház (Französischer Dom) használatos egyházi célokra. 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak, kb. 20 évvel Franciaországból, vallási okok miatti kiüldöztetésük után. Maguk a hugenották tervezték Charenton templomának mintájára, a kupolát Karl von Gontard építette rá 1785-ben. A II. Világháború okozta károkat 1977-re javították ki. Most a Huguenot Museum a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg. A földszinten a Hugenotta Könyvtár, a 4. emeleten a Turmstube nevű étterem található. A Német Székesegyház (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban, M. Grünberg tervei alapján, kupolája szintén Karl von Gontard 1785-ös műve. Manapság vallási célra nem használják, "A német történelem kérdései" c. kiállításnak ad otthont. Az 5. szinten egy kellemes kis kávézó várja a megpihenni vágyókat. A két dóm csodálatosan alkotja "egymás tükörképeit" a tér két oldalán, ami valaha piacként is szolgált. Jelenleg az egyik legkedveltebb fényképezkedési hely a turisták számára. A tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az eredeti épületet Carl Gotthard Langhans átépítette, de 1817-ben leégett, és Karl Friedrich Schinkel tervei alapján építették újjá; azonban Schinkel többek közt 6 oszlopot is felhasznált az eredeti épületből, koncepciója az eredeti és az új épület "keverékéből" állt. A II. Világháború ezt az épületet sem kímélte, súlyos károkat szenvedett, de 1979-84. sikerült teljesen rendbe hozni; azóta Berlin legnagyobb, 1850 ülőhelyes hangversenycsarnoka. Jelenleg ez a Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte megcsodálható Friedrich Schiller romantikus drámaíró és költő Reinhold Begas által készített márványszobra.

Megközelítés: Gendarmenmarkt 1., 10117 Berlin-Mitte; az U6-os metróval vagy a 147-es busszal, Französische Str. megállónál

[LAP TETEJÉRE]

A berlini dóm

A jelenlegi épület alapjait II. Vilmos rakta le 1894-ben. A II. Világháború ezt a műemléket is súlyosan megrongálta - újjáépítése 1993-ban fejeződött be. Az épület a Hohenzollernek udvari és emléktemplomának épült, így nem meglepő, hogy kriptájába 5 évszázad alatt a Hohenzollern-család 95 tagját temették. A legnagyobb értéknek a Nagy Választófejedelem és Dorottya választófejedelemné díszkoporsója számít, I. Frigyes király- és Sophie Charlotte királynőtől. A főoltár Friedrich August Schüler 1850-es munkája. A gyász- és keresztelő kápolnában id. Karl Begastól található egy oltárkép. Megtekintésre érdemes még természetesen maga a főtemplom is lélegzetelállító kupolájával, a Császári Lépcsőház és a kupola körfolyosójáról Berlin középső részét elénk táró kilátás. Az "emeletre" 267 lépcső vezet föl, ahol a Dóm Galériát találjuk. A múzeum a dóm történetét mutatja be modellek, képek, leírások és tervrajzok segítségével. Maga a dóm pedig igencsak hasonlít a római Szt. Péter Bazilikára.

Megközelítés: Am Lustgarten 1., 10178 Berlin-Mitte; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, U-Bahn: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

Hauptbahnhof

2006 májusában készült el, ez idáig Berlinnek nem volt kimondottan főpályaudvara, volt több vasútállomása. Ez az épület egy másik vasútállomásra épült, amit Lehrter Banhofnak hívtak. A régi állomás 1871-ben épült, és a II. világháború legfontosabb közlekedési csomópontjának számított. 1930-ban innen indult az az expressz vonat, ami elérte a 230km/órát is! Németország kettészakadásakor szerepe egyre csökkent, végül a belőle megmaradt romos épületet lerombolva 11év építés után lett kész a mai Hauptbahnhof. Visszanyerte csomóponti pozícióját, itt találkozik a belföldi- és külföldi vasúthálózat, az U-Bahn, az S-Bahn, gyorsforgalmi út, parkoló. A 700 millióból felépült pályaudvar napi utasforgalma 300ezer ember, naponta 1100 vonat közlekedik, mindez 70ezer m²-en. Az épület tetején irodák működnek, de található a pályaudvaron bevásárló- és szolgáltató központ is. Európa legnagyobb állomásai közé sorolják.

[LAP TETEJÉRE]

Sony Center

A 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center a Potsdamer Platzon található. A hét külön álló épületből álló, 26500 m2-es komplexumot, amelyet az üveg, és az acél dominál, Helmut Jahn tervezte, megépítésének teljes költsége 800 millió dollár volt. A bevásárló- és szórakoztatóközpont legmagasabb épülete 103 méter magas. A Sony Centert évente 8 millióan látogatják. Rengeteg bolt, étterem, hotelszoba, múzeum található itt, és helyet kapott egy rendezvényközpont, egy mozi, és IMAX-mozi is.

Megközelítés: U2: Potsdamer Platz. Buszok: 148, 200, 248, 348, N5, N52

[LAP TETEJÉRE]

Állatkert

A berlini állatkert Németország legrégebbi állatkertje, amely a legtöbb fajt tartalmazza a világon, mind az állatállományt, mind a növényvilágot tekintve. Az állatkertbe lehet külön belépőt venni, és lehet az állatkertbe és az Aquariumba együttes belépőt venni. Knut a kölyök jegesmedve a berlini állatkert sztárja, mindenki kedvence, a fogságban született bocs, aki 2006. december 5-én látta meg a napvilágot. Azért nagy szenzáció ez, mert 30 éve nem született jegesmedve a Berlini állatkertben. Ha esetleg a bocsot épp étkezés közben szeretnénk meglesni, akkor fél tizenegykor tévedjünk arrafelé, ugyanis pont ekkor kap enni. A berlini állatkert már több mint 150éve ápol állatokat, és a jellegzetes elefántos kapuja már messziről felismerhetővé teszi. Ezt a kapu 1899-ben teljesen megsemmisült egy háborúban, a mai kapu 1984-re készült el. Ez a gyönyörű kapu épp illik az állatkert exotikus faunájához, ugyanis megtalálható itt elefánt, tigris, zsiráf, orrszarvú… sőt még az igen ritka pandamackó is.

Megközelítés: Hardenbergplatz 8., 10787 Berlin-Charlottenburg; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, a Zoologischer Garten DB megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

A Charlottenburgi kastély

Az eredeti kastélyépület 1695-1699. között épült, Nering tervei alapján valósult meg. A szárnyépületeket csak a 18. század első felében építették hozzá. A Pálmaház végébe egy színházat hoztak létre 1729-ben Göthe tervei alapján. Idegenvezető vezeti végig a csoportokat a pompás termeken, illetve megtekinthetjük gyűjteményeket is. Parkja, főleg tavasszal gyönyörű virágokkal díszített, gyepe mindig gondozott, a kert fái kellemes árnyékot biztosítanak a pihenni vágyóknak.

Megközelítés: Spandauer Damm 10-22, 14059 Berlin-Charlottenburg; az U2-es metróval vagy a 309-es busszal, a Sophie-Charlotte-Platz megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

Siegessäule

A Siegessäule Berlin egyik legmarkánsabb jelképe, mely a Tiergarten közepén, a Grosser Sternnél magasodik a porosz hadsereg Dánia feletti győzelme emlékére. 1864-73. állította J. Heinrich Strack. Az oszlop tetején Friedrich Drake alkotása, a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem (a berliniek által később csak "Arany Elzának" nevezett) szobor áll az újabb, Ausztria és Franciaország fölötti diadal tiszteletére. A nemzetiszocializmus alatt még magasítottak rajta, így összmagassága elérte a 67 métert. A II. Világháború után a '80-as évek közepére restaurálták Alexander Candrelli, Karl Keil, Moritz Schultz domborműveivel együtt, amik portrékat és háborús jeleneteket ábrázolnak, csakúgy, mint Anton von Werner üvegmozaikja a belső falon. A 285 lépcsőt megmászva az oszlop kilátójából csodás kilátás nyílik a városra.

Megközelítés: Grosser Stern 1, 10785 Berlin-Tiergarten; az U9-es metróval vagy 106-os busszal a Hansaplatz megállónál.

[LAP TETEJÉRE]

Rathaus

A neoreneszánsz stílusban épült városháza, kedvelt turisztikai célpont. Vörös téglákkal vannak kirakva falai, és a tornya magassága eléri a 97m-t. Pincéjében Berlin egyik legjobb étterme üzemel. 1860-ban fogtak neki az építésének Wassemann tervei alapján, és tíz évbe telt mire elkészült. Homlokzati motívumai, illetve a bent megtekinthető művészeti alkotások is Berlin történelmét ábrázolják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hamburg

Európa második legnagyobb kikötőjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírű szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is ők alkotják.  Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekből néhány az Alster tavon ível át. Ez a környék már cseppet sem emlékeztet a zsúfolt kikötőre, ide a kellemes kikapcsolódásra vágyók látogassanak el.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

Az 1897-ben eklektikus stílusban emelt impozáns épület ad otthont a tartományi gyűlésnek és a tartományi kormánynak is. Emellett rendszeresen szerveznek vezetett látogatásokat és kiállításokat is. A ma álló Városháza nem eredeti, hanem hatodik alkalommal emelt. A leghosszabb ideig a negyedikként, a Trostbrücke mellett 1290-ben épített ún. régi Városháza állt, s az 1842-es Nagy Tűzben semmisült meg. Az újjáépítési tervek nagyon lassan haladtak, ennek köszönhetően egészen 1897-ig különböző ideiglenes helyeken tanácskozott a polgárság és a szenátus. 1885-ig nem volt egyetlen olyan benyújtott tervezet sem, amelyben meg tudtak volna egyezni. Az áttörést a következő év hozta meg, amikor Martin Haller hat másik mérnökkel megalakította a „Városház-építőmesterek Szövetségét”. Végre megkezdődött a munka. Az Alster-folyó medrébe négyezer cölöpöt vertek le, hogy megtartsa a 112 méter magas és 113 méter széles épület súlyát. Tizenegy év múlva avatták fel a kész Városházát. A hátsó részét összekötötték a 40-es évek elején épített Tőzsde és Kereskedelmi Kamara épületével. A közöttük kialakított belső udvar ékessége a híres Hygieia-kút. (Hygieia a görög mitológiában szerepel, Aszklépiosz lánya, az egészség istennője)

[LAP TETEJÉRE]

Hygieia-kút

A Városháza a stílusok érdekes elegyét mutatja, míg kívülről neoreneszánsz stílusú, addig a belső térben az eklektika a meghatározó. Az épület 8-18 óra között látogatható, naponta több vezetett csoport is indul. A Városháza előtti tér (Rathausmarkt) 1980-ban nyerte el mai formáját, a nagy rendezvények rendszeres otthona.

[LAP TETEJÉRE]

A bergedorfi kastély

Hamburg egyetlen kastéllyal büszkélkedhet, mely a keleti városrész, Bergedorf területén áll. A kastély története 1208 óta íródik. A 19. század végéig Hamburg, Sachsen-Lauenburg és Lübeck felváltva igazgatta. Az 1950-es években felújították, ennek köszönheti mai alakját, melyben ízlésesen egészíti ki egymást a favázas szerkezet (a Németországban oly kedvelt és híres, ún. Fachwerkbau) és a neogótikus stílus. Az egykori hercegi rezidencia manapság múzeumként működik, a látogatók megtekinthetik többek között a város történetét feldolgozó kiállítást is. Egyéb megtekintésre érdemes emlék is övezi a kastélyt, így a Szent Péter és Pál templom, valamint a néhai orgonista, J. A. Hasse szülőháza is.

[LAP TETEJÉRE]

A régi Elba-alagút

A korának legmodernebb alagútja 1907 és 1911 között épült. A két, egyenként 450 méter hosszú cső St. Paulit köti össze Steinwerder szigetével, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Hamburgra. Autóval és gyalog, illetve biciklivel egyaránt használható. Az első Elba-alagút 23 méter mélyen fut a folyó alatt. Azért építették, hogy megkönnyítsék a kikötőmunkások munkába járását a Steinwerder-szigetről. Ugyan építettek egy hidat is 1889-ben, ez azonban túl messze volt innen. 1902-ben döntöttek az alagút megépítése mellett, nem utolsósorban azért, mert majdnem 11 millió aranymárkával kevesebbe került, mint egy magashíd, annak ugyanis 25 millió aranymárka lett volna az összköltsége. Az 1912-re elkészült metrógyűrű a város minden részéből szállította a munkásokat a Landungsbrücken állomásra, ahonnan az Elba-alagúton keresztül a kikötőbe vezető alig egy kilométeres utat gyalog tehették meg. Napjainkban is mindig nyitva áll a gyalogosok előtt, autóval pedig hétfőtől-péntekig reggel fél hattól este nyolcig lehet áthaladni rajta, hétvégén tilos.

[LAP TETEJÉRE]

Cap San Diego

Az 1961 végén vízre futott szállítóhajót a Deutschen Werft AG készítette. A Cap San osztály hajói meghatározták a gyors szállítóhajók időszakát nagy hűtőkamráikkal és tizenkét fős személyzetével. Karcsú testükkel és előreugró orrukkal inkább hasonlítottak luxushajóra, mint tízezer tonnás teherbíró-képességgel rendelkező teherhajóra. Első útja 1962. március 29-én kezdődött, s az ezt követő húsz év alatt több mint százhúsz alkalommal szelte át az Atlanti-óceánt Hamburg és Dél-Amerika között. 1981-ben eladták a spanyol Ybarra hajótársaságnak, ahol 1986-ig használták, az idő vasfoga azonban az egykor a „dél-atlanti vizek fehér hattyújának” nevezett hajón is nyomot hagyott. Utolsó útjára a harmadik tulajdonos kötelékében, Sangria néven futott ki. Hamburg város tanácsa gondolt egyet, s megvásárolta ezt a tengerészeti műemléket, s így a Cap San Diego 1986 október utolsó napján hazatért anyakikötőjébe, s a Hamburgi Admiralitás Alapítványa vette gondozásába, ezután került sor a rozsdamentesítésre is. Ma az Übersee-hídnál, a Baumwall metróállomástól nem messze várja a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

Dóm

Dómnak eredetileg az 1804-ben elpusztult hamburgi főtemplomot hívták, melynek elődje a IX. században fából épült Mária-templom volt, melyet a XI. században építettek újjá kőböl, nem messze a városközponttól, ahol ma a Péter-templom áll. Ez a név átragadt az először 1329-ben megtartott vásárpiacra. A vásárt tradicionálisan karácsonykor rendezték meg. Amikor lerombolták a főtemplomot (Dóm), a vásár átkerült a Gänsemarkt-ra, nevét azonban megtartotta. (Érdekes, hogy a Gänsemarkt, bár neve libapiacot jelent, ott sosem adtak el egy szárnyast sem.) Ez így is maradt, aztán a XIX. Század során fokozatosan elvesztette kereskedelmi jellegét a rendezvény, s inkább csak, mint népünnepély került megrendezésre. 1892 óta a St. Pauli városrészben található Heiligengeistfelden rendezik meg, s a név mára gyűjtőfogalom lett, egybefoglalja az évenként lezajló egyenként egy hónap hosszú három nagy vásárt, a Frühlingsmarktot (tavaszi vásár), a Hummelfestet (nyár közepén) és a Dommarktot (november-december hónapban).

[LAP TETEJÉRE]

Főpályaudvar

A legnagyobb csarnokkal rendelkező német pályaudvart 1906-ban emelték neoreneszánsz stílusban, St. Georg városrésztől keletre. A tető egy 206 méter hosszú, 135 méter széles és 37 méter magas teret fed be. Tizennégy vágánnyal rendelkezik, ebből kettő a gyorsvasút számára van fenntartva. A főpályaudvar igazi csomópontja a közlekedésnek, hiszen közelében gyorsvasút-,alatta metróvonal fut. A modern váróteremben pedig 75 szaküzlet kínálja áruit és szolgáltatásait az utasoknak.

[LAP TETEJÉRE]

Reeperbahn

Hamburg legismertebb utcája St. Pauli városrészben. Itt található a város piroslámpás negyede, de a másfajta szórakozást kedvelők is megtalálhatják számításukat a sok kisszínház, étterem, zenés szórakozóhely és diszkó valamelyikében. Az utca nevét az 1600 és 1800 között itt dolgozó sok-sok kötélverő szerszámáról kapta, akik a hajók számára készítették kenderből a kötelet. A 18. században a név átragadt a Hamburg és Altona között futó utcára. Több népszínház, sörkert, bálterem, zenepalota nyitotta meg itt kapuit, sorra csábítva egyre több hamburgit, sőt még a matrózokat is, így a 20. századra ez a hely már sokszínű kultúra otthona lett. Az 1960-as években Hamburg a rockzene Mekkája volt, a Top Ten és a Starclub nevű szórakozóhelyeken a Beatles mellett a rock más nagyjai is felléptek. A hetvenes-nyolcvanas években már a sztriptíz-bárok, peepshow-k és bordélyházak uralták a Reeperbahnt. Ha ezt félretesszük, a sok étterem, zenés klub, színház miatt bárkinek érdemes itt körülnéznie, aki Hamburgban jár.

[LAP TETEJÉRE]

Raktárváros (Speicherstadt)

A szabad kikötő ezen részét 1885 és 1888 között építették, s esti díszkivilágításával ma a város egyik fő látványossága. Építésekor 20 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Ma is eredeti funkcióját látja el, kakaót, kávét és fűszert tárolnak itt, valamint a világ szőnyegtermelésének harmada is itt vár vevőire. Emellett több múzeumnak is otthont ad, így a Német Vámmúzeumnak, a Raktárváros-múzeumnak, a Spicy’s Fűszermúzeumnak, az Afgán Múzeumnak, valamint a HamburgDungeon névre hallgató történelmi élményparknak.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Katalin templom

A négy középkori főtemplom egyike, melynek 1659-ben épült barokk toronysisakja a Raktárvárossal szemközt magasodik. A másik három a Szent Péter és Szent Miklós, melyek 1195-ben készültek el, valamint a 1255-ben szentelt Szent Jakab templom. A Szent Katalin templom egy háromhajós téglaépület a 14. századból, amihez 1737-ben statikai okokból egy barokk nyugati homlokzatot toldottak, hogy megtámassza a tornyot. A csodaszép duplaárkádos barokk toronysisak Peter Marquard műve. A templomot az 1943-44-es bombatámadások után a régi formájában állították helyre. A belső tér különlegességét a masszív keresztboltozat és a nagyon magas főhajó kontrasztja adja. A templom naponta reggel kilenc és délután öt között tart nyitva.

[LAP TETEJÉRE]

Deichtorhalle

A főpályaudvartól délre található két, 1911-13 körül épült egykori vásárcsarnok, melyek a korabeli művészetet és a világ számtalan szegletéből származó képeket mutatnak be mintegy 6800 négyzetméteres területükön. Az épületek 1962-ig gyümölcs és zöldség nagybani piacként működtek, majd virágpiacként használták egészen 1984-ig. Aztán az impozáns acélszerkezetét a téglafallal együtt lerombolták. Kurt A. Körber iparos és mecénás felújítatta és a városnak ajándékozta 1989-ben, a kikötő nyolcszázadik születésnapjára, mint a művészetek múzeumát. Napjainkban a hatezer négyzetmétert meghaladó kiállító területével Észak-Európa legnagyobbjainak sorába tartozik. Keddtől vasárnapig látogatható tizenegytől este hatig. Tizennyolc éven aluliaknak ingyenes.

HSH-Nordbank-Arena (Volksparkstadion)

A stadion „FIFA WM-Stadion Hamburg” néven vett részt a 2006-os labdarúgó világbajnokság lebonyolításában. (Négy csoportmérkőzést és egy negyeddöntöt játszottak a hamburgi gyepen.) 2007-ben a HSH Nordbank nevű hamburgi pénzintézet szerezte meg a stadion névhasználati jogát. A lelátók alatt működik a Hamburger SV múzeuma.

 

[LAP TETEJÉRE]

München

München egyike azon városoknak, amely egyetlen látogatás után belopja magát az utazó szívébe. A bajor főváros a legkedveltebb németországi úti cél, nem véletlenül. Az idén 850 éves városban szinte otthon érezzük magunkat. Hívogatnak a történelmi épületek, a lélegzetelállítóan szép főtér, az elegáns sétálóutcák és kirakatok, és a felülmúlhatatlan hangulatú bajor sörözők.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Frauenkirche

München legfőbb jelképe. A vörös téglából épült remekműhöz a görbe Augustinersrtassén jutunk el. A templom építőmestere a legenda szerint az ördöggel szövetkezett - az ördög több alkalommal is eljött érte, de a mester mindig arra hivatkozott, hogy még nincsen készen a mű, az ablakok hiányoznak. Hogy az ördög mit láthatott, azt mi is megtapasztalhatjuk: "lábnyoma" a főbejárat mögött látható a padlón, innen az oldalsó ablakok egyikét sem látni, mivel az oszlopok mindegyiket eltakarják.

[LAP TETEJÉRE]

Főtér

A város főterének meghatározó épülete a városháza. A neogótikus épület 1908-ra készült el, tornyában minden nap 11 órakor órajáték kezdődik - szemtanúi lehetünk V. Vilmos hetedhéthatárra szóló lakodalmának az életnagyságú, mozgó bábfigurák előadásában. A tér keleti felén áll a régi városháza; érdekesség, hogy a tövében a veronai Júlia-szobor másolata látható. A régi városháza melletti Péter-templom 96 méter magas tornyából lenyűgöző panoráma tárul elénk. A templomtól egy utcányira találjuk a hangulatos kis teret, a Viktualienmarkt-ot, München zöldségpiacát.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi vár

A város egyik legöregebb épülete. Eredete a XIII. századig nyúlik vissza, 1253-ban építtette Szigorú Lajos. Igazi mesebeli lovagvár, égbe szökő tornyokkal, macskaköves udvarral. Az udvari homlokzat éke a karcsú tornyú, háromszintes festett faerkély. Érdemes megfigyelnünk a fal festését, a kockás mintázat a bajor zászlót idézi.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi palota

Az épület a folyamatos átépítések és bővítések következtében az egymást követő stíluskorszakok jellegzetességeit hordozza. Európában egyedülálló módon, a reneszánsz, barokk, rokokó és klasszicista elemek egyaránt megtalálhatóak az épületkomplexumban. A reneszánsz korban épült V. Albrecht antik szoborgyűjteménye és könyvtára számára a 66 méter hosszú, freskókkal díszített csarnok, az "Antiquarium". A palota kertje az olasz reneszánsz parkok hangulatát idézi. Az 1600-as évektől nagyszabású bővítés vette kezdetét, ekkor alkották meg Károly Albert, a későbbi német-római császár pazar berendezésű szobáit, valamint a két udvari kápolnát. Déli szárnya a XIX. században készült el, a firenzei Palazzo Pitti mintájára.

[LAP TETEJÉRE]

Reneszánsz épületek, templomok

Jelentős reneszánsz építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az Alpoktól északra, az Alte Akademie (magyarul régi akadémia), vagy ilyen a Müncheni Rezidencia egyik épületrésze is. A Maxburgból, amely egy reneszánsz városi palota, csak a tornya maradt meg a II. világháborús bombázások miatt. A legkorábbi barokk templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál templomként. A Theatinerkirche építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, míg a francia Joseph Effner és az idősebbik François de Cuvilliés udvari építőmester nem lett. A délnémet barokk fő művei a városban a Nymphenburgi és a Schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített Fürstenriedi kastély a város délnyugati részén. A Sendlingi kapu közelében áll az Asamkirche, melynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első rokokó temploma, a Szent Anna templom a belvárosban található. A legjelentősebb rokokó stílusú templom a belvároson kívűl a Berg am Laim városrészben található Szent Mihály templom. Szintén rokokó stílusú az Amalienburg a Nymphenburgi kastélyparkban.

[LAP TETEJÉRE]

19. századi épületek

A klasszicizmus legjelentősebb épülete a városban a Nationaltheater (Nemzeti Színház) a rezidencia közelében. A legjelentősebb építész Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner volt. A rezidenciától nyugat felé, a Briennerstraße a Karolinenplatzon keresztül vezet a Glyptothekhez, amelyben görög és római emlékeket tartanak. Észak felé, Schwabingba vezet a Ludwigstraße, amely a Feldherrnhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a Bajor Állami Könyvtár, a Szent Lajos templom, és a Lajos Miksa Egyetem. Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak, ahogyan a Bavaria szobor is a Theresienwiesé-n a Ruhmeshalle előtt. A rezidenciától délre, az operaház előtt kezdődik a Maximilianstraße, amely az Isaron át kelet felé vezet, a Maximilianeumig, a Bajor Állami Tanács székhelyéig. A Maximilianstraßé-n sok klasszicista épület található, ma elegáns bevásárlóutca. Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a Bajor Nemzeti Múzeum is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a Friedensengelt (magyarul a Béke angyala). A 19. század közepén megjelentek a városban az üvegből és vasból készült épületek, mint például az Üvegpalota, amelyet kiállításokra használták 1931-ig, amikor az épület teljesen leégett. A századforduló előtt sok templomot és egyéb épületet építették a historizmus jegyeiben, mint a neogótikus Új Városháza a Marienplatzon, a neobarokk Igazságügyi palota és a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia Schwabingbaan. A városrészben több szecessziós lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós Müllersches Volksbad München legrégibb ma is üzemelő uszodája.

[LAP TETEJÉRE]

Modern épületek

1924 és 1929 között épült fel Moosachban a Borstei lakónegyed, amely ma már műemlékvédelem alatt áll. A nemzetiszocializmus alatt építették többek között a Művészetek Házát és a pártépületet a Königsplatzon. A második világháborúban München épületeinek nagy része vagy megsérült, vagy teljesen tönkrement 66 légitámadás következtében. Legjobban a vasútállomás környéke, az Altstadt és Schwabing rongálódott meg. Az épületek mindössze 2,5%-a maradt sértetlen. Szinte minden történelmi épületet, amely ma is hozzátartozik a városképhez, a háború után a régi terveik alapján újjáépítettek. A második világháború utáni évtizedekben kevés jelentős modern épületet építettek. Az 1990-es évektől azonban sok új épület készült, úgy mint a Jézus Szíve templom (Herz-Jesu-Kirche). Emellett több új sportstadiont is építettek az utóbbi időkben. Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük, az Altes Technisches Rathaus kivételével, a belvároson kívűl áll. Az egyik legérdekesebb kinézetű épület a városban a négy hengernek nevezett BMW főigazgatósági épület. Közvetlenül mellette található a 2007 októberében megnyílt futurisztikus BMW Welt. A belvárostól keletre áll a Hypo-ház, a HypoVereinsbank igazgatósági épülete, északra, Schwabingban a Highlight Towers nevű irodaház. 146 méterrel az Olympiaparktól nyugatra lévő Hochhaus Uptown München a város legmagasabb épülete. 2006. november 9-én a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern stílusú Müncheni Zsidó Központot. A létesítmény magába foglalja az új Ohel Jakob nevű főzsinagógát, a Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát, és a 2007. március 22-én megnyílt Müncheni Zsidó Múzeumot. Az 1990-es évek legnagyobb városépítészeti projektje Münchenben a keleti részen fekvő Messestadt Riem városrész kialakítása volt a régi repülőtér helyén. Nagy része mára már elkészült, az építkezések várhatóan 2013-ban fejeződnek be. A városrészben sok zöldterület és modern köztéri műalkotás is helyet kapott. A koncepció több német várostervezési díjat is kapott.

[LAP TETEJÉRE]

Nymphenburg

München nyugati részén, a belvárostól távolabb, hatalmas parkban helyezkedik el a Nymphenburg-kastély. Érdemes a Hubertus-kút felől gyalogosan megközelíteni, a másfél kilométer hosszú Schlosskanal partján. Télen a csatorna befagyott vizét a korcsolyázók veszik birtokukba. A XVIII. századi, 700 méter széles (!) épület Németország egyik legimpozánsabb barokk kastélya. Az épület belsejét a barokk és a rokokó tobzódása jellemzi, freskókkal, szobrokkal, gazdagon díszített bútorokkal. Dísztermében tartják nyaranta az ünnepi játékokat, ahol a kor zenéje csendül fel. A kastély déli szárnyában a bajor uralkodók díszhintóit tekinthetjük meg. A tavakkal díszített parkban további három kastély áll, a rokokó Amalienburg, a Fürdőpalota és a nyolcszögletű teaház, a Pagoda-kastély.

[LAP TETEJÉRE]

Közparkok

A város legrégibb parkja a rezidenciához tartozó Hofgarten, amelyet még a reneszánsz korban építették. Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott Englischer Garten (magyarul angolkert), amely München városközpontjától a szinte város északi határáig terjedt. 3,7 km²-es területével nagyobb a New York-i Central Parknál, vagy a londoni Hyde Parknál. A belváros nyugati részén, a Károly-tértől nyugatra található a Régi Botanikus Kert, amelynek helyén leégéséig az Üvegpalota állt. Nyugatra a nagy nymphenburgi kastélyparkot francia stílusba építették. A parkot északról a Müncheni Botanikus kert határolja, amely 22 hektáros területével és évi 400 000 látogatóval Németország legjelentősebb botanikus kertje. Nymphenburgtól délkeletre fekszik a Hirschgarten. A München északi határán lévő schleißheimi kastélyparkban három kastély is található. A park egyike Németország megmaradt nagy barokk parkjainak. Emellett szintén jelentős zöldterület az Olympiapark, amelyben helyet kapott az Olimpiató és az Olimpiai hegy is. Az Olimpiai Parkon kívül még sok park és zöldterület található a városban, mint például a Luitpoldpark, a Westpark, és az Ostpark. München keleti részén, a régi repülőtér helyén kialakított Messestadt Riem városrészben, az új Riemer Parkban rendezték a német kertbemutatót, a Bundesgartenschau-t 2005-ben.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

* Alte Pinakothek (Régi Képtár)
* Alpines Museum (Alpesi Múzeum)
* Anthropologische Staatssammlung (Antropóligai Gyűjtemény)
* Archäologische Staatssammlung (Archeológiai Gyűjtemény)
* Bayerisches Nationalmuseum (Bajor Nemzeti Múzeum)
* Bier- und Oktoberfestmuseum (Sör- és Oktoberfestmúzeum)
* Botanische Staatssammlung (Növénygyűjtemény)
* BMW-Galéria
* BMW-Múzeum
* Deutsches Brauereimuseum (Német Sörfőzdemúzeum)
* Deutsches Jagd- und Fischereimuseum (Német Vadászati- és Halászati Múzeum)
* Deutsches Museum (Német Múzeum)
* Deutsches Theatermuseum (Német Színházmúzeum)
* Die Neue Sammlung (Új Gyűjtemény)
* Geologisches Museum München (Müncheni Geológiai Múzeum)
* Glyptothek – ókori görög és római emlékek
* Haus der Kunst (Művészetek Háza)
* Historisches Nähmaschinen- und Bügeleisenmuseum (Varrógép- és Vasalómúzeum)
* Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung
* Kartoffelmuseum (Burgonyamúzeum)
* Lenbachhaus
* Marstallmuseum
* Münchner Stadtmuseum (Müncheni Városi Múzeum)
* Museum für Abgüsse Klassischer Bildwerke
* Museum Mensch und Natur – (Ember- és Természetmúzeum)
* Museum Reich der Kristalle (A Kristályok Birodalmának Múzeuma)
* Neue Pinakothek (Új Képtár)
* Paläontologisches Museum (Paleontológiai Múzeum)
* Pinakothek der Moderne (Modern Képtár)
* Porzellanmuseum (Porcelánmúzeum)
* Münchner Residenz (Müncheni Rezidencia)
* Ruhmeshalle – emlékező terem
* Schackgalerie (Sakkgaléria)
* SiemensForum München (Müncheni Siemens Fórum)
* Staatliche Antikensammlungen (Antik Gyűjtemény)
* Staatliche Graphische Sammlung München (Müncheni Grafikai Gyűjtemény)
* Staatliche Münzsammlung München (Müncheni Érmegyűjtemény)
* Staatliche Naturwissenschaftliche Sammlungen Bayerns (Bajor Természettudományi Gyűjtemény)
* Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjtemény)
* Staatliches Museum für Völkerkunde (Néprajzi Gyűjtemény)
* Staatssammlung für Geologie und Paläontologie (Geológiai és Paleontológiai Gyűjtemény)
* Valentin-Museum (Valentin Múzeum)
* Villa Stuck (Stuck-villa)
* Zählermuseum (Számológépmúzeum)
* Zentrum für Außergewöhnliche Museen – kivételes múzeumok központja
* Zoologische Staatssammlung (Zoológiai Gyűjetmény)

[LAP TETEJÉRE]

Köln

Köln Németország egyik legeredetibb városainak egyike, saját dialektusával, saját sörkultúrájával és utánozhatatlanul szellemes, bohókás, vidám karakterével, mely a város híres, zajos karneválján is megnyilvánul. Köln világszerte ismert nevezetes, kéttornyú katedrálisáról, romantikus Rajna panorámájáról és persze a kölni vízről, az Eau de Cologne-ról, ami a városról kapta nevét.

[LAP TETEJÉRE]

A dóm

A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint. A minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiánya miatt leállították. 300 éven át a dóm déli tornya befejezetlenül állt. A 19. század fordulóján a romantikusok fokozódó lelkesedéssel fordultak a középkor felé, így megnőtt az érdeklődés a befejezetlen dóm iránt is, amely a nemzeti egység szimbólumává vált. 1880-ban 600 év múltán a dóm elkészült, a középkori mesterek terveinek megfelelően, de a kor legmodernebb technikáinak felhasználásával. A második világháborúban a dóm súlyosan károsodott; többek között 14 bombatalálat érte. A gyújtóbombákat a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. A bombázások következtében a főhajó néhány boltíve beomlott. A késő középkori kórus a 104 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Az a különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet. A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három király (három napkeleti bölcs) maradványaiként tisztelnek. A festett üvegablakok, köztük a déli hajóban található úgynevezett bajor ablakok szintén híresek. Ezeket I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. 1996-ban a kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális Világörökség részévé nyilvánították.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók

A város területén találunk még 12 román stílusú templomot is, melyek közül akad, amelyik még a római korból való. Ezen kívül még különböző stílusokat bemutató múzeumok várnak bennünket: Römisch-Germanisches Múzeum, a Ludwig Múzeum, vagy a Mhoff-Stollwerck (mai neve:Lindt) Csokoládémúzeum, melyben egy igazi csokiszökőkútból falatozhatunk. De láthatjuk a Köln Arénát, mely Németország egyik legnagyobb fedett csarnoka, a Zenepalotát, a középkori Városházát, vagy a Gürzenich épületet.

[LAP TETEJÉRE]

A kölniről

A város leghíresebb illatszere az 'eau de cologne', vagyis a kölnivíz. Eredetileg a kölnit (mai napig gyártják, de receptje titkos) gyógyhatása miatt használták, hiszen nagyon jól csillapította a fejfájást. Ezért is neheztelnek a kölniek, arra, hogy minden divatos locsolóvizet kölninek hívnak az emberek. Csak a Kölnisch Wassert (Köln-ből származó víz) hívhatjuk annak, minden mást parfümnek, illatszernek kell mondani. Glockengasse 4711 szám alatt egy kölnivíz történetet bemutató ház található, melyet érdemes megtekinteni.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Stuttgart

Stuttgart a különböző autócsodák (Mercedes és a Porsche) szülővárosa. A Neckar folyó völgyében található hagyományőrző és modern turisztikai központ. A várost gyönyörű lankás, dombos táj veszi körbe, ahol az erdők mellett megtalálhatjuk a már középkorban híres szőlőültetvényeit is. Mai napig híres az autó-és számítógépgyártása, mindemellett hagyományőrzése a borászatában és a sváb konyhában mutatkozik meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mercedes-Benz Múzeum

A DaimlerChrysler Művek egy 60.000 négyzetméteres nagyságú területen létrejött "Mercedes-Benz Világ". 2003. szeptember 17-én tették le a múzeum alapkövét és 2004 májusában kezdődött az új Mercedes-Benz Centrum felépítése. A 2006-os Labdarúgó-Világbajnoksággal majdnem egyidejűleg nyitotta meg kapuit a múzeum, mely az 1923 óta létező, Untertürkheimi Alapüzemben muködő Mercedes-Benz Múzeumot váltotta fel, illetve annak történetét viszi tovább.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kunstmuseum Stuttgart

Az egyedülálló múzeumépület 2002. március 5-én nyílt Stuttgart központjában. Az 5.000 négyzetméteres múzeum nívós városi műgyűjteménynek az otthont. Alapját Graf Silvio della Valle di Casanova privát festménygyűjteménye alkotja, melyet 1924-ben ajándékozott választott hazájának, Stuttgartnak.

[LAP TETEJÉRE]

Württembergi Tartományi Múzeum

A régi kastélyban egykor württembergi grófok és hercegek laktak, ma a Württembergi Tartományi Múzeumnak ad otthont. Az épületegyüttes karakterisztikus tornyaival egy pompás, délnémet reneszánsz árkádia-udvart zár magába. A Württembergi Tartományi Múzeum a 19. századi múzeum létesítések egyik legfontosabb eleme.

[LAP TETEJÉRE]

Staatsgalerie

A Stuttgarti Állami Galéria 1838 és 1843 között, I. Wilhelm Württemberg király uralkodása alatt épült, különösen a James Stirling angol építész által 1984-ben épített, világhírű kiegészítő épület megnyitása óta Németország legjobban látogatott múzeumai közé tartozik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Porsche-Museum

A Porsche bemutatja a múzeumban jelenleg 20 történelmi kiállítási tárgyát. A vállalkozás hosszú története és a több mint 100 éves tradíciója csak a fantázia segítségével idézhető fel a szűk helyiségekben.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Frankfurt

Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. Pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, az Európai Központi Bank székhelye, mintegy 400 bankkal. Frankfurt egyszerre testesíti meg a hipermodern építészetet, meghagyva és őrizve a régi épületek romantikáját. A "legamerikaibb európai" városnak is hívják, központjában mintegy 80 egymással is versengő csupa üveg, csupa beton palota kúszik az ég felé. Frankfurt egyszerre testesíti meg a hipermodern építészetet, meghagyva és őrizve a régi épületek romantikáját. A "legamerikaibb európai" városnak is hívják, központjában mintegy 80 egymással is versengő csupa üveg, csupa beton palota kúszik az ég felé.

[LAP TETEJÉRE]

Römer

A frankfurti városháza az ország egyik legszebb és legrégibb városházainak. 1405 márciusában vette meg Frankfurt város tanácsa 800 guldenért a "Zum Römer" és a "Zum Goldenen Schwan" címzett házakat. A Römer azóta Frankfurt városháza. Ám az épület nemcsak a város számára volt fontos, hanem nemzetközi történelmi jelentőséggel is bírt sok száz éven keresztül köszönhetően annak, hogy alig néhány száz méterre áll a Majnától. A "birodalom háza" volt, itt tartották a király, illetve császár megválasztását megelőző tárgyalásokat. Az 1848-as nemzetgyűlés is a Császárteremben akart eredetileg ülésezni, ám a hely szűkössége miatt át kellett költözniük a Paulskirche-be. Ma pedig a Römer magáénak az ország legkeresettebb erkélyét.

[LAP TETEJÉRE]

Paulskirche

Nincs még egy olyan hely, mely a frankfurti Paulskirche-nél jobban szimbolizálná a német demokráciát és nemzeti egységet. Tiszteletreméltó urak ünnepélyesen bevonulnak a Paulskirche-be. Így festenek az egykorú képek az 1848-ban első ízben választott népképviselőkről. A Paulskirche-t eredetileg mint evangélikus-lutheránus főtemplomot szentelték fel 1833-ban. Az vörös homokkőből emelt ellipszis alakú központi épület Frankfurt legnagyobb és legmodernebb terme volt, s így szolgált az első össznémet parlament üléshelyéül. Itt fogadta el a nemzetgyűlés Németország első demokratikus alkotmányát. A parlament feloszlatása után a Paulskirche-ben nemzeti emlékünnepeket rendeztek. 1913-ban a szabadságharcok centenáriumi ünnepsége keretében emlékhellyé emelték. 1944-ben az épület sajnos teljesen elpusztult. Kevéssel a háború befejezése után máris hozzáláttak az újjáépítéséhez. A német nemzetgyűlés összeülésének századik évfordulóján szentelték fel, 1948. május 18-án. Azóta egyetlen szerepe az, hogy emlékeztessen a német demokrácia kezdetére. 1988 és 1991 között renoválták az épületet, majd 1991-ben a földszinten leleplezték Johannes Grützke berlini festő kolosszális falfestményét, melynek címe "A népképviselők vonata Paulskirche-be". Az emeleti gyűlésterem kizárólag városi, illetve állami rendezvények számára van fenntartva. E teremben adják át a Német Könyvkereskedők Békedíját és Frankfurt Város Goethe-díját.

[LAP TETEJÉRE]

A Dóm

A Dómot szinte lehetetlen nem megtalálni, hiszen a belváros fölé magasodik a maga 95 méteres magasságával. Történetének kezdete egészen 852-ig nyúlik vissza. 1562 és 1792 között tíz császár fejére helyezték itt a koronát. Igazság szerint a dóm elnevezés egy kis túlzás, hiszen az épület sosem volt püspöki templom. A torony áprilistól októberig látogatható. A Dóm múzeum kincsestára többek között egy 1350-es miseruhával és egy aranyozott szentségtartó.

[LAP TETEJÉRE]

Goethe-ház

Annak a háznak a helyén, melyben Johann Wolfgang von Goethe 1749. augusztus 28-án meglátta a napvilágot, ma a Goethe-ház és múzeum áll. Az eredeti 17. századi épület a második világháború bombáinak esett áldozatul, majd az egykori házhoz hűen építették fel újra. A konyha és a lakószobák berendezése a későbarokk polgári lakáskultúráját idézi. Goethe emeleti dolgozószobáját úgy rendezték be, ahogy egykoron kinézett, amikor a mester e falak között papírra vetette többek között "Az ifjú Werther szenvedései"-t. A Goethe Múzeum a 18-19. századi festmények, grafikák és szobrok terjedelmes gyűjteményét kínálja a későbarokktól kezdve a klasszicizmuson át egészen a romantikáig és a Biedermeierig.

[LAP TETEJÉRE]

A régi Operaház

Frankfurt kulturális élete elképzelhetetlen a régi Operaház nélkül. Újranyitása óta fontos szerepet tölt be a városi és a nemzetközi zenei életben. Az 1944-ben lebombázott épület újjáépítésére vonatkozó tervek körül éveken keresztül parázs vita folyt a városi tanácsban, míg végre 1981. augusztus 28-án ünnepélyesen felavatták. Azóta évente körülbelül háromszáz koncert és rendezvény számtalan látogatója lépi át az Operaház kapuit. Emellett az épület kongresszusi központként is ismert és közkedvelt. Több terme közül a csodálatos akusztikájáról és mahagóni díszítéséről világszerte ismert Nagyterem a leghíresebb és a legnagyobb a maga 2450 ülésével, de ismert a 720 férőhellyel rendelkező Mozart-terem is.

[LAP TETEJÉRE]

Börsenplatz

A tér meghatározó épülete a Neue Börse, az 1879-ben épített tőzsdepalota. Az előtte álló szoborcsoport, mely egy medvét és bikát ábrázol a frankfurti pénzpiac szimbólumai. A tőzsde mögötti utcában található a város egykori védműrendszerének egyik fennmaradt kapuja az Escheheimer Turm.

[LAP TETEJÉRE]

Hauptwache

Frankfurt legforgalmasabb tere. Nevét az itt álló Hauptwache-házról kapta, melyet 1730-ban építettek és hosszú ideig a helyi csendőrség székhelye volt illetve börtön. Az épületet többször is megostromolták, először az 1833-as felkelés során, majd az 1848-as forradalom ideje alatt. Amikor 1866-ban a város Poroszország fennhatósága alá került a csendőrséget felszámolták, de a börtön 1904-ig tovább működött. Az épületben ma kávézó működik. A környező tér eredeti nevét - Schillerplatz - ma már nem használják, helyette pusztán Hauptwache-t emlegetnek a helyi lakosok. A tér alatt találkozik több metró és S-Bahn vonal, melyek állomását hatalmas földalatti bevásárlóközponttá alakították át. A térről indulnak ki a város legforgalmasabb bevásárlóutcái: Biebergasse (köznapi nyelven Fressgass, azaz Evés-utca az itt található számos vendéglátóipari egység miatt), Schillerstrasse, Steinweg, Liebfrauengasse. Szintén a Hauptwachétól indul Frankfurt leghíresebb utcája a Zeil, melyet Németország legforgalmasabb bevásárlóutcájaként tartanak számon. A Hauptwache épülete mellett áll Frankfurt legnagyobb evangélikus temploma a Szent Katalin-templom (Katharinenkirche). A 103 m magas barokk templomot 1678-1681 között építették. A többi óvárosi épülethez hasonlóan szintén megszenvedte a II. világháború bombázásait. A Hauptwache közelében áll Goethe-szülőháza, ahol a híres német költő 1749-ben meglátta a napvilágot. Az épület a II. világháborúban ugyan teljesen elpusztult, de eredeti formájában újjáépítették.

[LAP TETEJÉRE]

Felhőkarcolók

[LAP TETEJÉRE]

Commerzbank Tower

1997-ben épült, és 259 méteres magasságával 2003-ig a legmagasabb európai felhőkarcolóként tartották számon. Az 56 emeletes, háromszög alaprajzú épület tervezője Sir Norman Foster volt. A tetején lévő antennákkal együtt magassága összesen 300 méter.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Messeturm

1990 és 1997 között Európa legmagasabb toronyháza volt. Az épület 257 méter magas, 63 emelettel. Helmut Jahn német építész tervezte. Az épület jellegzetessége a tetején levő 36 méter magas piramis.

[LAP TETEJÉRE]

Westendtower

A 208 méter magas, 53 emeletes felhőkarcoló 1993-ban épült. Gyakran Kronenhochhaus-nak nevezik (Koronás-toronyház) a tetejét díszítő 95 tonnás korona-alakú acélszerkezet miatt.

[LAP TETEJÉRE]

Maintower

Az antennával együtt 240 m magas felhőkarcoló 1996-1999 között épült. Alakja két összeépített toronyra emlékeztet. Ma televízióstúdió és bankok működnek benne. Jellegzetessége a sötétkék színű üvegborítás.

[LAP TETEJÉRE]

Trianon

186 méter magas, háromszögletű felhőkarcoló. A 45 emeletes épület 1993-ra épült fel. Jellegzetesége a tetejét díszítő fordított, háromoldalú gúla (innen származik elnevezése is).

[LAP TETEJÉRE]

Silver Tower

Másik nevén Dresdner Bank-Hochhaus 166 méter magas, 32 emelettel. 1975-1978 között épült fel. Legfelső emeletén egy üveggel burkolt auditórium és konferenciaterem található. 1998-ban egy tűzesetben megrongálódott a 32-ik emelet.

 

[LAP TETEJÉRE]

Deutsche Bank Zwillingstürme

A Deutsche Bank ikertornyok, mint azt neve is mutatja két toronyból (Deutsche Bank 1 és Deustche Bank 2) álló komplexum. A 155 méter magas tornyokat 1979-1984 kötött építették. A helyiek tartozik és követel gúnynévvel illetik őket.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Skyper

A város egyik legújabb felhőkarcolója. A 154 m magas épület 2004-2005-ben épült. Érdekessége, hogy az alapok ásásakor talált római villa maradványait megtartották.

[LAP TETEJÉRE]

Plaza Büro Center

159 m magas felhőkarcoló. A 47 emeletes épület 1976-ban épült. Ma a Marriott szállodalánc üzemelteti és ezáltal Európa legmagasabb szállodája.

[LAP TETEJÉRE]

Eurotower

A 148 m magas felhőkarcoló 1995-1996-ban épült az Európai Központi Bank számára egy korábbi épület átalakításával.

[LAP TETEJÉRE]

City-Hochhaus

Ismertebb nevén Selmi-Hochhaus egy 142 m magas felhőkarcoló. Nevét építtetője után kapta. 1971-1974 között épült fel.

[LAP TETEJÉRE]

Frankfurter Büro-Center

A 142 méter magas felhőkarcoló 1975-1981 között épült. Építését a '70-es évek olajkrízise lasíttotta.

[LAP TETEJÉRE]

Gallileo

A 38 emeletes, 136 m magas épületet 2003-ban nyitották meg. A Dresdner Bank második épülete Frankfurtban.

[LAP TETEJÉRE]

Kastor und Pollux

egy felhőkarcolókomplexum, melynek legmagasabb tornya a 130 m magas, 1997-ben megépített Pollux. Társa mindössze 95 m magas. A Deutsche Bahn használja.

[LAP TETEJÉRE]

Garden Towers

a 127 m magas felhőkarcolót 1976-ban építették, majd 2005-ben teljesen átépítették. Nevét az épületben létrehozott 12 télikert után kapta.

 

[LAP TETEJÉRE]

Düsseldorf

Düsseldorf Németország legnagyobb nagyvárosi régiójának, a Rajna-Ruhr vidéknek szerves része, sőt, egyik fő gazdasági motorja. Jelentőségét jól mutatja, hogy a Düsseldorfi nemzetközi repülőtér Németország 3. legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőtere, illetve, hogy a Düsseldorfi Vásár évről évre számos fontos nemzetközi rendezvénynek ad otthont. Düsseldorf Frankfurt am Main után Németország második legnagyobb pénzügyi központja.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Düsseldorf egyik leghíresebb és legdrágább bevásárlóutcája a Königsalle, amelyet a városiak nagy szeretettel csak Kö-nek becéznek. Az alig egy kilométer hosszú utca két oldalán helyet foglaló bankok és áruházak sora a Rajna menti luxusvilág szimbólumává vált. A Kö végében áll a szokatlan vonalú Operaház, mellette a Thyssen-palota magaslik, amely a város egyik jelképe, nem titkolva, hogy e régió a nehéz- és acéliparra alapozva teremtette meg gazdaságát és hírnevét. Düsseldorf neves vásárváros és a divat egyik németországi fellegvára. A vásár 15 csarnokában évente 20 ezer kiállító mutatja be portékáit. Az évi 45 rendezvényre átlagosan másfél millió látogató érkezik a világ minden tájáról. A város híres bevásárló utcája a Königsallee (vagy ahogy a helyiek hívják: Kö). A Szent Lambert Templom, amely a ferde tornyáról híres a XII-XIV. század között épült. A régi városházát 1567 – 88 között építették. A várostörténeti gyűjteménynek helyet adó Jäger kastély (1752 – 63) szintén a turisták kedvelt úticélja. A Nicolas de Pigage építette Benrath Kastély, amely a Düsseldorf déli szélén, a Rajna kanyarulatánál található. A kastély a város egyik legszebb fennmaradt rokokó építészeti emléke. 1755 – 73 között I. (Rőtszakállú) Frigyes palotája volt. A Düsseldorfi Egyetem, melyet 1965 – ben alapítottak, s 1767 óta működik itt művészeti akadémia is. A városi könyvtár, mely a város híres szülöttének Heinrich Heinének a műveit gyűjtötte össze a költőről szóló könyvekkel együtt. A város büszkesége továbbá a porcelánmúzeum és a Land – múzeum is. Művészete A művészet iránt érdeklődőknek szintén számos élményt tartogat a város. Itt található Németország egyetlen színház- és kerámiamúzeuma, a Goethe-múzeum pedig Weimar és Frankfurt után a harmadik leggazdagabb. Düsseldorf neves szülöttjének, Heinrich Heinére-nek is állítottak múzeumot. A modern művészet kedvelői számára az észak-rajna-vesztfáliai tartományi múzeum is kiemelkedő fontosságú, hiszen pompás és gazdag a Klee-gyűjteményt s a modern művészet egyik apostolának számító Joseph Beuys is számos alkotással képviselteti magát.

[LAP TETEJÉRE]

Hannover

Ideális elhelyezkedése miatt Hannover fontos kereskedelmi és kommunikációs központtá vált, kongresszusok, konferenciák, nemzetközi kiállítások, vásárok keresett helyszínévé. Minden évben két meghatározó kereskedelmi szakvásár kerül megrendezésre, a Hannover Fair Industry (ipari vásár) és a Cebit Exhibition of Communications Technology (számítástechnika és kommunikációtechnológia) Európa legnagyobb vásárközpontjában.

 

Látnivalók:

* Marktkirche (gótikus templom a vásártéren,14. század)
* Városháza (késő gótikus, 15. század)
* Leibniz-ház
* Leine-kastély (17. század)

 

[LAP TETEJÉRE]

Herrenhausen

Az egykori hannoveri királyok kastélya, 2 km.-nyire Hannovertől. 1665. Frigyes János építtette Quirini műépítő tervei szerint, 47,7 ha.-nyi kertjét Le Notre rendezte be. A kastély mellett van a Fürstenhaus welf hercegek arcképgyüjteményével és egy mauzoleum Ágos Ernő királynak és Friederike királynénak sirjaival a Rausch által készített szobraival. A kastélyban 1725 szeptember 3-án Anglia, Francia- és Poroszország a spanyol-osztrák bécsi egyezmény ellenében védelmi szövetséget kötött.

 

[LAP TETEJÉRE]

Drezda

Drezda, mely a világörökség részeként is nyilvántartott Elba völgyében terül el, 2002-ben egyike lett Európa legzöldebb nagyvárosainak. patinás város jelentős része a második világháborúban majdnem teljes egészében romba dőlt, ám az azt követő évtizedek nem csak a legtöbb régi épület pompáját hozták vissza, hanem sok új innovációkat is hoztak elegyítve a régmúltat a modern kor technikáival. A város fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németország szilíciumvölgyének.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

Drezda a déli Altstadtból és ennek külvárosaiból, továbbá az érseki, az 1686-iki tűzvész után újra fölépített Neutsadtból és ennek külvárosaiból áll. A kettőt három híd köti össze; ezek: a régi híd, amelyet a XIII. században építettek; az 1852. befejezett mintegy 1000 lépéssel alantabb fekvő Mária-híd; valamint az Albert híd, amelyet Manck mérnök épített és 1877 – ben adták át a forgalomnak és a pirnai külvárost köti össze a Neustadttal. A régi és az Albert híd közt 1892 – ben egy negyediknek az építését kezdték meg. Az Elba bal partján, a régi híd tőszomszédságában van a Brühl-féle palota és mellette a Brühl-féle terasz („Európa erkélye”), amelyet 1738. Brühl gróf, III. Ágost minisztere alapított.  A Schlossplatzról 41 széles lépcső vezet fel rá, amelyeket négy homokkőből készült allegorikus csoport (az éj, a reggel, dél és este), Schilling műve ékesít. A katolikus udvari templom, amelyet 1737-56-ig az olasz Chiaveri tervei szerint építettek, a homlokzatán 64 szentnek a szobrával, Mengs Rafael híres oltárképével. Királyi kastély, 1534 – ben megkezdett és a XVIII. század elején kibővített épület, amely két udvart zár körül; a Hofkirche, vagyis a dóm felőli homlokzatán az úgynevezett Grünes Thor fölött 110 m. magas torony emelkedik. A Georgen-kapun kívül csinos reneszánsz oszlopok állnak. A nagy udvarban, a kapu fölött érdekes, a XVI. századból való galéria vezet el. Belsejében, a bálteremben mitológiai képek, a trónteremben a négy rendet ábrázoló alakok láthatóak; a freskókat Bendemann készítette. Frauenkirche: Az 1945-ös szőnyegbombázást sok történész tartja értelmetlennek: ez tulajdonképpen a szövetséges csapatok végső bosszúja volt az angliai veszteségekért, különösen Coventry-ért. A templom újjáépítése a német egyesítés után kezdődött meg magánkezdeményezésre, a 180 millió eurós költség több mint felét magánszemélyek és cégek adták össze. Az újjáépítés kezdetén úgy határoztak, hogy nem Gottfried Silbermann orgonáját állítják helyre, hanem újat készítenek, hogy XIX. és XX. századi műveket is játszhassanak. A Frauenkirche Drezda zenei életét is gazdagítja majd. A Frauenkirche zömök épület, a hatalmas kupola, a legnagyobb fesztávú az Alpoktól északra, lefedi a templombelsőt. Alakja után "kőharangnak" is nevezik a Canalettót is megihlető épületet, amelynek újjáépítéséhez a régi templom megmaradt, szétválogatott, beazonosított köveinek mintegy negyven százalékát használták fel. Drezdát és Coventryt a megbékélés jegyében évtizedek óta testvérvárosi kapcsolatok fűzik egymáshoz. Coventry székesegyházának keresztje is átkerült az Elba partjára, a felszentelési ünnepségekre eljött Colin Bennets, Coventry püspöke is. A Zwinger Az operaház mellett, az 1710 és 1728 között az építész Pöppelmann és a szobrász Permoser által épített Zwinger a legismertebb építmény Drezdában. Eredetileg narancsosnak és udvari játéktérnek tervezett épületegyüttest később a választófejedelmi műcsarnokkal bővítették. A Zwinger a német késői barokk építészet legjelentősebb alkotása. Kiindulópontunk a koronás kapu (Kronentor) amely a francia pavilonnal (Französische Pavillon) együtt 1714-ben készült el. 1728-ban, a Wallpavilonnal szemben, a harang pavilon (Glockenpavillon) került átadásra. A Gottfried Semper tervei alapján épített képtár reneszánsz stílusú épülete jelenti a kapcsolatot a Színháztérhez (Theaterplatz). A Zwinger belsõ udvarának méretei: 116 x 204 méter. Egy kissé elrejtve, a francia pavilon mögött található a Balthasar Permoser által készített ún. Nymphenbad, melynek lépcsős vízesését, szökőkútjait és szobrait ismét eredeti szépségükben csodálhatunk meg. Kétséget kizáróan a Zwinger a képtárral, a fegyvertárral, a porcelángyűjteménnyel és a matematikai-fizikai szalonnal Drezda múzeumi központja. Zwinger képtár A Zwinger képtár alapját az 1560-ban alapított szász választófejedelmi képcsarnok alkotta. A gyűjtőszenvedélyéről híres Erős Ágost választófejedelem rendszerezte a képtárat és bővítette 1745-ben a modenai hercegtől kapott 100 alkotással, amelyek között volt a világhírű "Sixtus-i Madonna" is. A gyűjtemény 1855-ben a Gottfried Semper által épített képtárban kapott méltó helyet. A II. világháború súlyos pusztítást okozott a képtár anyagában; 507 festmény eltűnt, 206 elpusztult (ebből 154 egyedül 1945 február 13-a éjszakáján, az amerikai-angol bombatámadás alatt). Az eltűnt remekművek közül eddig 44 festmény került vissza eredeti helyére. Az épület az újjáépítés után 1956-ban nyílt ismét meg. 1960-ig, a gyűjtemény 400 éves évfordulójáig, a Szovjetunió is visszaadott a háború alatt elrabolt képekből 1240 alkotást, így a képtár ismét régi fényében tündökölhetett. Azóta turisták és műkedvelők milliói látták Raffael, Dürer, Holbein és sok más világhírű festőművész alkotásait. Az operaház Az első drezdai operaház Gottfried Semper tervei alapján 1838 és 1841 között épült és nem sokkal azután, 1869. szeptember 21.-én egy tűzvészben el is pusztult. Az újjáépítést 1871-1878-ig Semper fia, Manfred vezette reneszánsz stílusban. A II. világháború pusztítása után az épület 1985-ben, eredeti állapotába visszaállítva nyílt ismét meg. A ház homlokzatán látható hat szobor az eredeti, első operaházból való. A bejáratnál Schiller és Goethe - Ernst Rietschel alkotásai -, balra tőlük Shakespeare és Sophokles, jobbra Molière és Euripides - Ernst Julius Hähnel mûvei - állnak Műgyűjtemények: Drezda élénk szellemi életéről gazdag műgyűjteményei tesznek tanúságot. A „rokokó hazája” nevet, mivel e várost illetik, különösen II. Ágost korában szerezte meg. A műgyűjtemények között első helyen áll a képtár (Gemäldegallerie) a múzeum épületében. E képgyűjtemény keletkezését első sorban III. Ágost királynak (1733-63) köszönheti, aki az Estei Ferenc birtokában levő 100 képnek megvásárlásával elsőrangú gyűjteményt alapozott meg. Jelenleg mintegy 2500 darabos a gyűjtemény. Az úgynevezett Grünes Gewölbe a királyi kastélyban, kisebb műtárgyakat (különösen a kései reneszánsz és a rokokó korszakból), a XVI. és XVII. századbeli német ötvösség remekeit, kristály- és elefántcsont-tárgyakat tartalmaz, egyben egyike Európa leggazdagabb tárlatainak. A lengyel rendek megbízásából Mária magyar királyné (Nagy Lajos leánya) számára készült, de utóbb Hedvig hercegnőnek ajándékozott serleget is itt őrzik. Európa legszebb tere A Theaterplatz (Színház tér), Európa egyik legszebb tere körül sorakoznak a különböző stíluskorokból származó pompás épületek: a Gemäldegalerie (Képtár), az Operaház, az Óvárosi őrház (Altstädter Wache), az egykori katolikus Udvari templom (Hofkirche) és a luxusszállodaként újjáépített Taschenberg-palota. Udvari eleganciát áraszt az 1711-től 1722-ig épített Zwinger is, melynek központi tere csodálatos belső kertje. 1719 szeptemberében nagy ünnepség színhelye volt: Erős Ágost fia és utóda, Frigyes Ágost herceg itt tartotta esküvőjét az osztrák császár leányával. A gigantikus lakománál 60 000 gyertya szolgáltatta a világítást. Az eredeti meisseni porcelán királyok, uralkodók asztalát díszíti. A Zwingerben található (Stadtpavilon) a világ legnagyobb porcelángyűjteménye; Erős Ágost szenvedélyesen gyűjtötte a kínai és japán porcelánokat, majd a gyár megalapításától (1710) kezdve a meissenieket is. A Langgalerie (Hosszú Galéria) külső falát W. Walther festőművész a 19. században egy 102 méter hosszú sgraffitóval díszítette, mely a szász választófejedelmeket ábrázolja, és Fürstenzug (Fejedelmi menet) néven vált ismertté. A pusztulásnak indult falfestményt 1907-ben 25 000 meisseni porceláncsempével mozaikszerűen kirakták.

[LAP TETEJÉRE]

Bréma

Bréma semelyik másik német metropolisszal nem hasonlítható össze. Annak ellenére, hogy a tizedik legnagyobb német város, itt valahogy minden kisebbnek, barátságosabbnak tűnik. A belvárosban nincsenek csillogó-villogó bevásárlóközpontok, minden szolid, kedves, és tapintható a történelem.

 

[LAP TETEJÉRE]

Régi városháza

Az épület ma a városállam elnöki tisztét ellátó polgármester hivatalául szolgál. Az épületet 1405 és 1409 között emelték. 1595 és 1612 között felújították; ekkor kapta az épület a jellegzetes piactérre néző boltívsort. A későbbiekben az épület neoreneszánsz stíluselemekkel is gazdagították. 1918 őszén a városháza erkélyéről kiáltották ki a Brémai Tanácsköztársaságot. A második világháború pusztításait a csodával határos módon minimális károsodással vészelte át, miközben a közvetlen környezete is elpusztult. 2000-ben kezdődött el ismételt felújítása. Az UNESCO 2004 júliusában a brémai városházát a világörökség részének ismerte el. Az épületnek karakteres jelleget szolgáltatnak a vörös és fekete téglákból kirakott falminták. Homlokzatát a reneszánsz által nagyra becsült antik filozófusok és természettudósok szobrai, illetve a város jelképéül választott kulcsos címer díszíti.

[LAP TETEJÉRE]

Roland-oszlop

A Marktplatz-on álló Roland-oszlopot 1404-ben a Hanza szabadságát őrző szimbólumként emelték. Az UNESCO 2004 júliusában vette fel a két műemléket a Világörökség listájára.

[LAP TETEJÉRE]

Böttcherstraße (Kádárok utcája)

A középkorban a forgalmas piactér és az akkor városi kikötőként használt Schlachte közötti utcában kötélverők, hordó- és ládakészítők dolgoztak. Amikor az 1800-as években a Schlachte kikötője megszűnt, az utcában az ipari tevékenység hanyatlásnak indult. 1902-ben egy brémai kávékereskedő vásárolta meg a mindössze 100 méter hosszúságú utcát, aki cégei irodaházait építtette fel a szűk helyen. Ekkor alakult ki az utca jellegzetes vöröstéglás-homokköves jellege, amelyhez a később épített házak tulajdonosai is igazodtak. A második világháborúban az utca épületeinek mindegyike megrongálódott. 1979-ben az egykori kávé-nagykereskedő leszármazottja az egész utcát felvásárolta és felújíttatta. 1989-ben az utcát megvette a Brémai Takarékbank és ismételten nekilátott a felújításnak, amely 1999-ben fejeződött be. A Böchterstraße ma is magántulajdon, gazdája és üzemeltetője a Brémai Takarékbank egyik leányvállalata. Az utca a város leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságainak egyike. Bár magántulajdon, mégis szabadon látogatható. A sikátorban éttermek, galériák, kikötővállalatok reprezentatív vendégszobái foglalnak helyet. Falait szobrok, akváriumok, domborművek és a középkort idéző cégérek díszítik. A legfőbb látványosság az óránként megszólaló harangjáték.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter dóm

Az evangélikus egyház brémai főtemploma. A brémai dómot a frízeket római katolikus hitre téríteni akaró Willehad püspök kezdte építtetni. 789-ben pontosan a maival megegyező helyen építtette fel a város első templomát, egy fatemplomot. A mai templom alapjait 1035 és 1043 között Adalbert püspök rakatta le. 1223-tól kezdve a templomot a korszellemnek és a város növekvő népességének megfelelően jelentősen átépítették. A főhajó mellé két mellékhajót húztak fel, melyeket a későbbiekben többször lebontottak és megnagyobbítottak. Így alakult ki a katedrális ma ismert, tengelyére aszimmetrikus belső tere.A dómot 1532-ben az evangélikus egyház vette át, a katolikus püspök a közeli Werden városkába menekült. A város ettől kezdve majd 60 évig tisztán evangélikus lakosságú volt. Sokáig dúltak a vallásháborúk. 1581-ben a brémai egyház a genfi reformációhoz csatlakozott, 1600-ban bevezették a heidelbergi katekizmust. 1638-ban a városba érkező dánok ismét az evangélikus szertartást vezették be. A templomot az uralkodó egyház kívánsága szerint többször átépítették, melynek következtében egyre többet veszített középkori jellegéből. 1901-ben a brémai városi tanács eredeti formáját visszaállítván felújíttatta a dómot.

[LAP TETEJÉRE]

Brémai muzsikusok

Bréma középkori vásárain elterjedt pénzkereseti forma volt a zenélés. A zenésznek készülő állatokról szóló középkori mesét a Grimm testvérek dolgozták fel. A Brémai Muzsikusok meséje nyomán világhírre szert tevő Bréma 1951-ben Gerhard Marcks német szobrászművész alkotásával emlékezett meg a mese szereplőiről. A szoborcsoport nagy népszerűségnek örvend. Városszerte falfestményeken, cégéreken, plakátokon találkozhatunk különböző reprodukcióival, míg a városba érkező turisták számára szinte kötelező program a meglátogatása. A legenda szerint ha mindkét kezünkkel megfogjuk a szamár első lábait, és kívánunk valamit, az biztosan valóra válik. Ha azonban csak egy kézzel szorongatjuk szegény állat patáit, akkor – a brémaiak szerint – az egyik szamár fog kezet a másikkal.

[LAP TETEJÉRE]

Schnoor-negyed

A Schnoor jellegzetes arculatát a számtalan apró, szorosan egymáshoz tapadt háznak köszönheti. A negyedet elsőként egy 13. századi okirat említi, az ekkor alapított ferences kolostor környékén alakult ki a nagyszámú városi szegénynek lakhelyet nyújtó zsúfolt negyed. A negyed lakói a Weser Balge nevű mellékágán kikötő hajók rakodásából éltek. A Balgét később betemették, hogy a város újabb területeket nyerjen. A ma látható házak többsége 1500 és 1900 között épült. A Schnoor-ban a 19. század során annyira leromlottak a higiénés körülmények, hogy a város többször tervezte a negyed lebontását. A negyed megmaradását végül is a világháborúknak köszönhette. A második világháború bombázásait a negyed túlélte, ekkortól számítható újjáéledése is. A Schnoor aprócska házai ma éttermeknek, műtermeknek, hagyományőrző egyesületeknek adnak otthont. Itt található az északnémet nyelvjárás hagyományait ápoló Plattdütsch Institut is. Ennek közvetlen szomszédja Németország legkisebb szállodája, amely 20 négyzetméteres alapterületén egyszerre mindössze két vendég fogadására képes.

[LAP TETEJÉRE]

Bürgerpark

Németország legnagyobb, magánpénzből fenntartott nyilvános parkja. A város északi határától 1-3 kilométer szélességben húzódik a városközpontig. Mai területe 202 hektár A Bürgerparkot 1865 és 1870 között a tájtervező Wilhelm Benque tervei alapján, a New York-i Central Park mintájára építtette a város. A parkot tavak, kertek, a világ különböző égtájait idéző növénygyűjtemények tagolják. Egyes részei az ott megjelent ritka növénytársulások miatt természetvédelmi területnek minősülnek. A parkot a Bürgerpark-egyesület mindenféle állami segítség nélkül adományokból, tagdíjakból, rendezvények bevételéből tartja fenn. Az egyesületnek 2600 állandó tagja van.

[LAP TETEJÉRE]

Überseestadt

Az egykori Überseehafen a szabadkikötő része volt. 1980-at követően forgalma a konténerek elterjedésével visszaesett. A kikötőtevékenység hanyatlott, a raktárak és a berendezések pusztulásnak indultak. Bréma 1996-ban határozott a tönkrement negyed szanálásáról. A régi kikötők helyén nagyszabású munkálatok kezdődtek, melyek a mai napig zajlanak. Az Überseestadt-program átalakítja az egykori Überseehafen környékét. A hatalmas vámraktárak épületeiben lakások, konferenciatermek, kávéházak nyílnak, a teherpályaudvarok helyét parkok foglalják el. A kikötő védelemre érdemes épületeit megóvják és új funkciókkal ruházzák fel azokat. Az Überseestadt városrész véglegesen 2020-ra készül el , amikor 16 000 ember dolgozik és él majd családjával e területen.

[LAP TETEJÉRE]

Universum

A komplexumban megismerhetjük a tudomány világának minden csodáját. A múzeum négyszintes és 4000 négyzetméteres. Itt mindent megfoghatunk, mindent kipróbálhatunk! A gyerekek maguk idézhetnek elő tornádót, megtudhatják, miért szivárványszínű a szappanbuborék, és milyen volt a világ három legnagyobb földrengése. Felfedezhetjük az embert, a Földet és a kozmoszt, a legkisebbeknek mindezt a Tejút mutatja be játékos formában. A múzeum időszakos kiállítása a Chokoladium. A már említett brémai Hachez csokoládégyár együttműködésével mutatják be a csokikészítés alapanyagait, eszközeit és folyamatát. Természetesen itt is mindent megfoghat, sőt meg is kóstolhat a látogató.

[LAP TETEJÉRE]

Essen

Az iparváros a Rhur-vidék legnagyobb városa, bár központja a II. világháborúban sajnos megsemmisült. Az újjáépítés a háború után megkezdődött, így alakult ki a mai, modern városközpont a pályaudvartól délre, ahol azonnal szembetűnnek az óriási felhőkarcolók. Essen püspöki székhely, több templomot is megtekinthetünk a városban.

[LAP TETEJÉRE]

Münster

852-ben alapították, így vált napjainkra Németország egyik legrégebbi, legősibb templomává. A 11-13. században átépítették. A 11. században itt bazilika állt, és ennek maradványai épültek be a mai templomba. E bazilikának a nyugati épülete, az oktogon (aacheni dóm mintájára), a kripta valamint az átrium. A kripta a 10. századból való. A mai templomban található a körülbelül ezer éves menora, a héttagú gyertyatartó, illetve itt tekinthetjük meg az Arany Madonnát, amit 980-ban alkottak. Azért kiemelendő ez utóbbi, mert úgy vélik talán ez a legősibb nyugati Mária-ábrázolás. A Székesegyház kincstár múzeuma, ha a templom jobb oldala felé vesszük az irányt könnyen megtalálható, és ide is érdemes betérni. Szent János templom: a Johanniskirche a 15. században épült, melyen a gótikus stílus jegyei egyértelműen észrevehetőek. Jól mutat a Münsteri épületkomplexum mellett.

[LAP TETEJÉRE]

Marktkirche

A 11. században épült templom a piactéren található. Sok a vita a korát illetően, többen azt a véleményt osztják, hogy az épület idősebb, mint tíz évszázad.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

Könnyen felismerhető hatalmas, modern, tekintélyt parancsoló tornyáról, ami 106m magas, s ezzel érdemli ki a „Németország legmagasabb városházája” kitüntető címet. 1971-75 között építették föl, s 22. emeletéről (körülbelül 100m magasságból) pompás kilátás tárul elénk Essen városáról. Jól látható a RWE torony, az épületek között megbújó parkok, tavak, folyók. Ha napsütéses időt fogunk ki, káprázatos panorámában lehet részünk. Mellette egy óriási bevásárlóközpont (shopping center) található, ahol észrevétlenül röpülnek az órák, ha egyszer nekivágunk a boltoknak.

[LAP TETEJÉRE]

Az egykori öreg zsinagóga

Az iparművészeti gyűjtemények tárlatát tekinthetjük itt meg. 1913-ban épült, majd a II. világháború alatt egy tűzvész porig sújtotta, és leégett. Természetesen a háború után megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, s mára már nyoma sem maradt a romos zsinagógának. Az Alpoktól északra a legnagyobb zsinagóga ez, így tehát ha Essen felé vezet utunk, érdemes egy pillantást vetni erre az öreg, de gyönyörű épületre, nem mindennapos látvány! A plakátmúzeum: különböző korú plakátok tömkelege tekinthető itt meg. A legutóbbi felmérések alapján120 ezer plakát és poszter került itt kiállításra. Érdekessége, hogy ilyen múzeummal ritkán találkozhatunk más városokban, szóval ez egy igazi esseni kuriózum.

 

[LAP TETEJÉRE]

Borbeck-kastély

Essen északnyugati részén található épület a késői barokk korban vált kastéllyá. Előtte 1227-től 1744-ig vízvár szerepét töltötte be. Manapság a szórakoztatás és ifjúságművelődés feladatkörét látja el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rhurlandmuseum

A város déli részén találjuk, ahova földalattival is eljuthatunk. Ha a stadtgarten megállónál szállunk le, sétálhatunk egyet a városi parkban. Innen, ha délnyugatnak indulunk, megtekinthetjük az Erloserkirchet, s ha folytatjuk utunkat két híres múzeumot találhatunk. A Rhurlandmuseum a Rhur- vidék fejlődéséről tár elénk leleteket, a térség fejlődésének időbeli lefolyását tekinthetjük itt meg. A másik múzeum a Museum Folkwang.

[LAP TETEJÉRE]

Villa Hügel

Az épület ma kulturális központként működik, ám régen a Krupp család nyaralójaként volt ismert. 19. század végén Alfred Krupp építette, amolyan nyári laknak. A 269 szobás pompás villát egy 28 hektáros park veszi körül, amit ügyes kertészek tartanak rendben nap, mint nap. A parkban gyönyörű virágok kápráztatják el szemünket, megbújó kis ösvényeken sétálhatunk végig, s mint minden rendes kastélynál, villánál, itt se hiányozhat, a szemet gyönyörködtető pihe-puha pázsit. Érdemes hát betérnünk és készítenünk pár fotót emlékbe a szikrázó napsütésben.

[LAP TETEJÉRE]

Zollverein

A város északi részén találjuk azt a szénbányát, ami 1986-ban zárta be kapuit, ám kokszolóműje még 1993-ig működött. Az Unesco a világörökség részének tekinti. Az óriási területen elhelyezkedő volt bányaközpont ma, múzeumként üzemel, míg a terület másik felén lévő óriási komplexumok, konferenciák és kongresszusok kedvelt helyei. A turisztikai látványosságok közelében azért mindig akad pár kiszolgáló egység, így van ez Zollvereinben is. Éttermek, kocsmák bújnak meg a környéken, lehetőséget teremtve a turistáknak a hosszú barangolás után kifújni magukat. RWE Torony: North Rhine Westphaliában levő második legnagyobb felhőkarcolója. Ebben a toronyban található annak a vállalatnak az irodája, amely a második helyen áll az energiaszolgáltató cégek listáján egész Németország területén.

[LAP TETEJÉRE]

Trier

Trier a luxemburgi határ közelében, a Mosel partján fekszik, s Németország egyik legöregebb városa. I.e. 15-ben alapították a rómaiak, s a III.sz-ig ez volt a Nyugat-Római Birodalom fővárosa. Sok építmény megmaradt itt ebből a korból, melyek ma a Világörökség részei. Trier nevezetességei 3-4 órás séta során megnézhetők.

[LAP TETEJÉRE]

Amfiteátrum

A római városfal része volt és a Petrisdombon épült. Ennek az volt az egyik oka, hogy így nem kellett töltést építeni a nézőtér magasítására. Az amfiteátrumnak volt egy nem szokványos rendeltetése is: ez volt Trier nyugati városkapuja. A Nyugatrómai Birodalom bukása után – Trier több más építményéhez hasonlóan – ezt is építőanyagként használták. 1986-ban az amfiteátrumot a város más római műemlékeivel együtt a Világörökség részévé nyilvánították.

[LAP TETEJÉRE]

Aula Palatina

A 4. század elején épített aula I. Constantinus császár trónterméül szolgált. A belsejét márvány borította, a feli fülkékben márványszobrok álltak. A padlókat és a falakat fűtötték. A hajdani nagyság és csillogás a rómaiak hatalmát hivatott bemutatni. A bazilika mai képe nem hasonlít az eredeti állapotra, mivel korábban a téglaépület be volt vakolva. A régi vakolat részei és a stukkódíszítések az ablakok környékén megmaradtak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mosel-híd

Németország legrégebbi hídja, 1986 óta a Világörökség része. A mai kőhíd pilléreit 144 és 152 között építették; ez volt a harmadik híd a Moselen a város alapítása óta. A kilenc római pillérből mára öt maradt meg. A korábbi feltételezés, hogy a kilencből kettőt 1717-18-ban felújítottak volna, már nem állja meg a helyét. 1945. március 2-án reggel az amerikai csapatok az érintetlen római hídon át bevonultak Trierbe. A német csapatok ismeretlen okból nem robbantották fel a hidat.

[LAP TETEJÉRE]

Porta Nigra

Trier város egykori római kapuja, a város jelképe, 1986 óta a Világörökség része. Elnevezése a középkorból származik, másik neve Porta Martis, azaz Mars kapuja volt. A helybéliek egyszerűen csak Porta névvel jelölik. A kaput Kr. u. 180 körül építették az akkor Augusta Treverorumnak nevezett Trier városának északi bejárataként. A város északi felén álló Porta Nigra mellett a városnak további kapujai is voltak: Porta Alba (fehér kapu) keleten, Porta Media (középső kapu) délen, illetve a Porta Inclyta (híres kapu) a Mosel hídja felé.

[LAP TETEJÉRE]

Kaiserthermen

Az épületet Kr. u. 300 körül és után építették, Constantius Chlorus és fia, Nagy Konstantin császárok monumentális reprezentatív céljaira, akik Triert választották székhelyükké. Az építkezéshez tartozott egy hatalmas csarnok is. A római szokásoknak megfelelően az épület alatt számos pince húzódott a fűtés és a csatornázás miatt. A későbbiekben az épületet kapuerődítményként beillesztették a középkori városfalba; városkapuként a déli apszis egyik ablakát használták. 1808-ban lebontották a városfalat és ekkor bukkantak rá a hajdan sokkal nagyobb fürdőre.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter-dóm

Németország legrégebbi temploma. 1986 óta a trieri római kori műemlékekkel és a trieri Miasszonyunk-templommal együtt a Világörökség része. A római kori építészet, a frank építészet és a román stílus jegyeit viseli magán. A dóm mai alakja leginkább 1038–1078 között jött létre Poppo érsek és utódai, Eberhardt és Udo alatt. További fontos bővítések történtek Theoderich érsek (1212-1243), luxemburgi Balduin érsek (1307-1354), illetve greiffenclaui Richard érsek (1511-1531) idején. A dóm főbejárata előtt egy kb. 4 méter hosszú gránitoszlop fekszik, ezt nevezik Domstein-nak (a dóm köve). A trieri gyermekek szívesen csúszkálnak rajta. A legenda szerint valamilyen ravaszsággal sikerült távenni az ördögöt, hgy segítsen a dóm építésénél. Amikor a dóm elkészült, az ördög rájött a csalásra és a falnak gurította a követ. Valójában a régi gránitoszlopokat a népvándorlás idején megrongálódtak és a 6. században mészkő oszlopokkal helyettesítették. Az egyik kicserélt gránitoszlop ott maradt a déli bejárat előtt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Földrajz

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, -3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

[LAP TETEJÉRE]

Északnémet-alföld vagy Germán-alföld

Felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.

[LAP TETEJÉRE]

Német-középhegység

A hegyvidék átlagos magassága 1000-1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Thüringiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Thüringiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.

Alpok Dél-Bajorországban. Alpok és Előalpok (Alpenvorland)

Az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 965/2 962 m) és a Watzmann (2 713 m).

Vízrajz

Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Németország legfontosabb folyója a Rajna. Berlin folyója a Spree.

[LAP TETEJÉRE]

Sport

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

Németországban a közbiztonság az európai átlagnak megfelelő, sőt azt meghaladóan jónak mondható, jóllehet az természetszerűleg országrészenként, városonként különböző. Általánosan elmondható, hogy a nagyobb városok, különösen Berlin, München, Hamburg, Frankfurt közbiztonsága rosszabb a német átlagnál, így ezekben a városokban lehetőleg kerüljék a bűnözés szempontjából veszélyes területeket (általában a vasúti pályaudvar környéke, az éjszakai élet központjai).

[LAP TETEJÉRE]

Beutazási feltételek

Beutazási feltételek magyar állampolgárok számára:
Magyar állampolgárok számára megszűnt a vízumkötelezettség, függetlenül attól, mi a beutazás célja és mennyi annak időtartama.
A beutazás történhet érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes magyar személyi igazolvánnyal.

[LAP TETEJÉRE]

Tartózkodási feltételek

A magyar állampolgárok németországi tartózkodásához nincs szükség tartózkodási engedélyre.
A kereső tevékenységet nem folytató magyar állampolgárokat és családtagjaikat azonban csak akkor illeti meg a tartózkodáshoz való jog, ha megfelelő egészségbiztosítással és megélhetésük fedezetével rendelkeznek. Ebben a vonatkozásban családtagnak minősül a házastárs, a gyermek, akinek eltartásáról a magyar állampolgár gondoskodik, az egyenesági rokon, a házastárs egyenesági rokona, akiknek az ellátásáról a magyar állampolgár gondoskodik, továbbá az élettárs.

[LAP TETEJÉRE]

Bejelentkezési kötelezettség

A bejelentkezési kötelezettség Németországban tartományi szinten szabályozott, e kötelezettségnek általában 7 napon belül kell ennek eleget tenni, egyes tartományokban ez 14 nap.

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés az országon belül

[LAP TETEJÉRE]

Vasút

A vasút Németországban még ma is az egyik legfontosabb közlekedési eszköz. A vasútvonalak hossza 44153 km. Ennek 1/3 villamosított.
A DB (Deutsche Bindesbahn) vonalhossza 28 000 km. Rendkívül gyors, modern és pontos. Az Intercity-hálózat révén az ország 50 városát óránként induló korszerű Intercity-vonatok kötik össze. A DB vasúti hálózatát a vasút által üzemeltetett buszvonalak, valamint a magánvasutak vonalai egészítik ki. A DB számos kedvezményt kínál, érdemes ezekre odafigyelni.

[LAP TETEJÉRE]

Közút

Az úthálózatot a megszakítás nélkül növekvő gépjárműforgalomnak megfelelően alakítják ki. Az autópályák hossza 10576 km.

[LAP TETEJÉRE]

Hajózás

A belvízi hajózás a Rajna, Weser, Neckar, Majna, Mosel folyórendszerén és egy szerteágazó csatornahálózaton bonyolódik le.
A legfontosabb belvízi kikötők: Berlin, Duisburg, Köln, Hamburg és Frankfurt.
A legjelentősebb tengeri kikötői: Hamburg, Bréma, Rostock és Emde. A legfontosabb légikikötői: Frankfurt, Berlin, Düsseldorf, Köln, Bonn, Stuttgart, München és Hannover.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország Xországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Xország magyarországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

 

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

 

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

 

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

 

[LAP TETEJÉRE]

Hajóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +00

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

 

[LAP TETEJÉRE]

Mi mennyi?

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlási tanácsok

 

[LAP TETEJÉRE]

Üzletek

 

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző betegségek:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt oltás:

-

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Általános kifejezések

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

[LAP TETEJÉRE]

Szállás

 

 

 

 

Szórakozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]